A legfontosabb kérdés persze az, hogyan lett pont az első ember az első ember, hiszen más is pályázott a helyére, és még nagyobb kérdés, mit vitt magával Neil Armstrong a Holdra?
A zászló nem lobog
Amikor Az első embert bemutatták a Velencei Filmfesztiválon, rögtön híre ment, hogy nem látható benne az ikonikus zászlókitűzés, vagyis nincs a Holdon amerikai zászló, amiért több konzervatív amerikai politikus is komoly hisztériakampányt indított. Az egyébként kanadai főszereplő, Ryan Gosling azzal védte meg a döntést, hogy a történetben nem csupán Amerika, hanem az egész emberiség hőse, úttörője. „Nem hiszem, hogy Neil Armstrong amerikai hősként tekintett magára, sőt, a családtagjaival folytatott beszélgetéseim alapján pont az ellenkezőjét gondolom." És volt egy másik oka is a zászló kihagyásának: a visszaemlékezések szerint az űrhajósoknak komoly gondja támadt az összehajtható zászlórúddal, és ezt bemutatni elég komikus lett volna, elrontva a magasztos jelenetet.
Hangokat hallunk
A filmben bemutatott NASA űrprogram minden részletét gondosan dokumentálták, és ezt a dokumentációt a filmesek több szempontból is felhasználták. Ezek alapján építették fel a díszleteket és az eszközök makettjeit, az elhangzott párbeszédek zömét is ezekre alapozták, de az eredeti hangfelvételeket is beépítették a filmbe. Vagyis sokszor az igazi szereplők hangját halljuk, persze rendkívül ügyes módon elkeverve: az Apollo 11 Holdra szállásakor például a houstoni irányítóközpont dolgozóinak, köztük Charlie Duke űrhajósnak a hangját hallhatjuk – mármint aki eredeti hangon, angolul nézi a filmet.
Jó kis csapat
A filmet eredetileg Clint Eastwood rendezte volna, hiszen mostanában ő a megtörtént eseményeket feldolgozó történetek specialitása, sőt, az űrhajózáshoz is van némi köze, legalábbis színészként és rendezőként a Űrcowboyok című filmjével. A munkát azonban végül Damien Chazelle kapta, aki először csinál olyan filmet, ami nem a zenéről szól, és először dolgozik valaki más forgatókönyvéből, viszont előző munkája, a Kaliforniai álom hat Oscar-díjat hozott. Chazelle pedig hozta magával a nyertes csapatát, Justin Hurwitz zeneszerzőt, Linus Sandgren vezetőoperatőrt, és Tom Cross vágót – és persze Ryan Goslingot.
Nincs itt hiba!
A készítők rendkívüli módon figyeltek arra, hogy elkerüljék más űrhajós filmek általános, és a tudósok által rendszerint előszeretettel kigúnyolt hibáit – persze nyilván lesz olyan szakember, aki így is talál hibát majd. Arra viszont nem lehet panasz, hogy a Földet és Holdat nem ugyanabból a szögből világítja be a Nap, itt nincsenek felhők a légkör felett, az indítórakéták nem egyenletesen, hanem a rájuk jellemző paradox módon gyorsítanak és lassítanak a légkörben. A begyulladó oxigén nem kifelé, hanem befelé ható berobbanás, az asztronauták sisakjában nincsenek olyan fények, amik semmi mást nem világítanak meg, csak a színész arcát, és nincs semmiféle hang az űrben.
Nem sajtból van a Hold!
A filmbeli Holdra szállást úgy mutatják be, hogy az űrjármű landolása közben nehéz terepet kell kikerülnie, magas sziklákat, jókora kőtörmeléket és meredek falú krátereket, és eltart egy ideig, mire sima terepet találnak a biztonságos holdraérésig. A valóságban a Holdon nincsenek kiemelkedő pontok vagy meredek bemélyedések, szakadékok, az égitest felszíne egyenletes és sima, a legnagyobb dőlésszög sem haladja meg a 35 fokot a szél és a víz eróziós folyamatainak köszönhetően, a felszínt pedig mikrometeorok évmilliókon keresztüli folyamatos becsapódása csiszolta laposra.
Ki volt az első ember?
Az Apollo 11 küldetésén hárman vettek részt, Neil Armstrong, Buzz Aldrin és Michael Collins, de az utóbbi nem volt rajta a leszállóegységen, az anyahajón maradt. Armstrong és a filmben meglehetősen kellemetlen, magát mindig előtérbe toló Aldrin érkezett a Holdra. Természetesen mindketten kiléptek a Hold felszínére, de az első ember Armstrong volt. Mint a küldetés parancsnoka, ehhez joga volt, a tesztek alatt viszont rendszerint a pilótaként funkcionáló Aldrin tett szimulált űrsétát a Gemini program során. A programban részt vevők szerint Aldrin minden lehetséges fórumon kampányolt azért, hogy az övé legyen a megtiszteltetés, de a dolgot végül egy egyszerű tény döntötte el. Az Eagle kapszula ajtaja a pilóta, vagyis Aldrin felé nyílt, így a parancsnok számára biztosított előbb szabad utat, Aldrin csak Armstrong kilépése és az ajtó becsukása után kerülhetett át a másik oldalra, hogy az ajtót újra kinyitva ő is kiléphessen.
Mi volt Armstrong kezében?
És itt az igazi szpoiler, aki nem akarja tudni, ne olvassa tovább! Armstrong, aki a film elején elveszíti a kislányát, a munkába temetkezik, rendkívül nehezen gyászol, hiszen nem tudja kifejezni érzelmeit. A film, illetve az életrajzi könyv, amely alapján készült - James R. Hansen: First Man: The Life Of Neil A. Armstrong – egy megindító megoldást kínál fel arra, hogyan zárta le az űrhajós a gyászát. Magával vitte kislánya, Karen karkötőjét, és azt a Hold egyik kráterébe ejtette búcsúként, ami nem biztos, hogy megtörtént. Az biztos, hogy Armstrong azt kérte, hadd maradjon kicsit egyedül a később Little West névre keresztelt kráternél, és nem tudni, ott hagyott-e valamit. Merthogy azt sem tudjuk, milyen személyes tárgyakat vitt magával, ezt a listát ugyanis a NASA sosem adta ki senkinek. Azt viszont tudjuk, hogy Armstrongék háza leégett, és rengeteg emlékük pusztult el, ami a kislányukhoz kötötte őket.
