Stanley Kubrick már a '70-es évek végén el akarta készíteni ezt a filmet, végül az általa kiszemelt Steven Spielberg álmodta vászonra Robo-Pinokkió kalandjait a nyomasztó jövőben. Az évforduló alkalmából összeszedtünk néhány izgalmas érdekességet.
1. Eredetileg Stanley Kubrick rendezte volna meg a filmet. Kubrick verziójának alapja Brian W. Aldiss A szuperjátékok kitartanak egy nyarat című novellája lett volna (magyarul is megjelent a Galaktika magazin 42. számában). A 2001: Űrodüsszeia és a Ragyogás látnoki képzelőerejű rendezője az 1970-es évek végén kezdte el fejleszteni a forgatókönyvet, melynek részletes megírására végül magát az eredeti történet atyját, Brian W. Aldisst kérte fel. Steven Spielberg 1985-ben, Hollywood ifjú titánjaként jelent meg a produkcióban: Kubrick már ekkor szíves örömest átadta volna neki a rendezői széket, ő maga pedig csak producerként működött volna közre. A Warner Bros. stúdió fel is karolta a produkciót, csakhogy maga a film még a '80-as évek végére sem tudott elkészülni, kreatív nézetkülönbségek miatt.
2. A film két fő forgatókönyvírója ősellenségnek tekintette egymást. Stanley Kubricknak nem igazán tetszett Brian Aldiss forgatókönyve, ezért hosszas huzavona után 1989-ben végül kirúgta a produkcióból a neves sci-fi írót. A helyére végül 1990 márciusára sikerült leigazolnia egy másik, a tudományos-fantasztikus irodalomban szintén nagyágyúnak számító szerzőt, a Warhammer 40.000-regényei miatt idehaza is ismert és kedvelt Ian Watson személyében. Aldiss utólag ezt a lépést az alábbi keresetlen szavakkal kommentálta: „Nem elég, hogy az a fattyú kirúgott, felvette a helyemre az ősellenségemet!”
3. Robo-Pinokkió és a techno selyemfiú. A végül csak 2001-ben mozikba került A.I. - Mesterséges értelem elképzelt jövőbeli XXI. századában az emberek már képesek új típusú, saját létükről is tudó gépembereket létrehozni. Ők azok, akik az élet minden területén segítik a lakosságot. Az androidgyártás viszont időközben elér a gépek evolúciójának azon lépcsőfokára is, amikor a robotokat érzésekkel ruházzák fel, és elültetik bennük, hogy ők is igazi emberek. Egy ilyen újgenerációs robotgyereket alakít Haley Joel Osment, aki nagyon szeretné, ha a hús-vér nevelőanyukája igazi embergyerekként tekintene rá – ám sajnos a kidobott robotok hulladéktelepére kerül, ahonnan egy Gigolo Joe nevű, férfinak megépített robotprostituálttal menekül el (őt alakítja Jude Law). Gigolo Joe eredetileg harci droid lett volna a forgatókönyvben, Ian Watson ötlete volt, hogy legyen belőle inkább egy szintetikus szexmunkás. Kubricknak nagyon tetszett az ötlet, de így kommentálta a cserét: „Azt hiszem, ezzel elveszítettük a gyereknézőinket.”
4. A Jurassic Park után egyszer már majdnem elkészült a film. A '90-es évek elején Kubrick még nem érezte elég erősnek a CGI-technológiát ahhoz, hogy a sok robot, no és persze a számos egyéb sci-fi elem tényleg lélegzetelállítóan nézhessen ki a a vásznon. Spielberg Jurassic Parkja, és az abban felbukkanó, számítógépekkel generált dinoszauruszok láttán azonban 1993 novemberében eldőlt: 1994-ben elindul az A.I. forgatása. Az ekkor már hatszoros Oscar-díjas Dennis Muren lett a vizuális effektusok vezető kreátora, Kubrick azonban nem volt elégedett azzal a trükktechnikával, amivel akkor a szakmában világelsőnek számító Industrial Light & Magic rendelkezett, ezért a projekt ismét parkolópályára került.
5. Amit Spielberg ötletének hiszünk a filmben, azt valójában maga Kubrick találta ki. Stanley Kubrick az 1999-es halála előtt lényegében két évtizeden át dolgozott ezen a filmen. Spielberggel is évekig konzultált a forgatókönyvről, ennek lett az az eredménye, hogy Kubrick nem sokkal a halála előtt egy terjedelmes paksamétát adott át Spielbergnek, benne forgatókönyv-ötletek és koncepciós vázlatrajzok egész sorával. Spielberg később bevallotta, hogy a közhiedelemmel ellentétben pont, hogy ő találta ki a film sötétebb, nyomasztóbb részeit, és a történet kedves, családias elemei Kubrick agyszüleményei. A Joe Leydon filmkritikusnak adott 2002-es interjújában Spielberg elmesélte, hogy a film középső része, ideértve a robotkínzó gladiátor show-t, nem is Kubrick ötlete volt, hanem az övé, és pont a film első negyven perce, és a robotgyereknek annyira kedves játékmackó volt az, ami Kubrick ötletfüzetéből lett átvéve, akárcsak az utolsó húsz perc. Ian Watson utóbb szintén megerősítette az interjúiban, hogy még a sokat kritizált, „tipikus Spielberg-befejezés” is pontosan ugyanaz volt, amit Kubrick leírt, Spielberg pedig a mester hűséges tanítványként egy az egyben vászonra adaptálta.
