1. Henri-Georges Clouzot kultikus filmje, A félelem bére (1953) egy meg nem nevezett közép-amerikai országban játszódik, ahol egy olajcég nagy összeget ajánl fel azoknak, aki vállalják, hogy két, nitroglicerinnel megrakott teherautót elvisznek az onnan 500 kilométerre kigyulladt olajkút eloltásához. Négy európai kalandort választanak ki, két franciát, egy németet és egy olaszt, akik hosszú és rendkívül veszélyes utazásba kezdenek, amely során megmutatják igazi arcukat, elszántságukat és önzésüket.

2. A film alapjául szolgáló azonos című regényt a kalandos életű Georges Arnaud (születet Henri Girald) írta. Eredetileg jogásznak készült, majd a német megszállás alatt éveket töltött börtönben, de nem ellenállóként. 1941. október 24-én éjszaka valaki vagy valakik betörtek a családi kastélyba, megölték az apját, aki a kollaboráns Vichy kormány hivatalnoka volt, a nagynénjét és egy szolgálót, és

mivel más gyanúsított nem volt, őt vádolták meg, és bár végül felmentették, két évig várt a német megszállás miatt elhúzódó ítéletre.

Kiszabadulva beleszeretett egy énekesnőbe, akinek rengeteg dalt írt, amik közül többet végül Edith Piaf énekelt, miközben a családi vagyont részben felélte, részben eladományozta, majd a háború után Latin-Amerikában próbált szerencsét. Kalandjai alapján írta a regényt, majd a sikeren felbuzdulva újságíró lett.  

3. A film volt a rendező nagy áttörése, akinek az előző néhány év igazi tortúra volt. Henri-Georges Clouzot a világháború kitörésekor gyenge egészsége miatt felmentést kapott a fegyveres szolgálat alól, és a németek által elfoglalt Franciaországban volt kénytelen rendezőként dolgozni. Kollaboránsként meg volt bélyegezve, bírói ítéletben tiltották el örökre a filmkészítéstől, mígnem Jean-Paul Sarte közbenjárására fölmentették és olyan nagy ívű, klasszikus drámákkal hozta helyre reputációját, mint a Bűnös vagy áldozat (1947), A félelem bére (1953) vagy az Ördöngösök (1955).

4. Clouzot felesége, a tragikusan fiatal elhunyt, brazil származású Véra Clouzot (született Véra Gibson-Amado) volt, és rajta keresztül kezdett el érdeklődni a társadalmi és anyagi kiszolgáltatottság iránt, amely oly jellemző volt a latin-amerikai országokra. Egy dokumentumfilmet kezdett forgatni Véra szülőhelyéről, amit aztán nem tudott befejezni, és eközben szerzett élményei határozottan tetten érhetőek A félelem béré­ben, amelyben felesége is szerepet kapott – egy olyan szerepet, amit kifejezetten rá írtak, hiszen a karakter nincs a regényben.

5. Ez volt az énekesként ekkor már hazájában szupersztárnak számító, a színészettel már néhány éve kacérkodó Yves Montand első főszerepe, és nem volt könnyű dolga. A forgatás eleve rémálomszerű volt, elsősorban a terep és a veszélyes járművek miatt, de Montand dolgát leginkább színésztársa, a Jo-t alakító Charles Vanel nehezítette meg.

A veterán Vanel minden alkalommal éreztette vele, hogy ő csak egy amatőr,

és sportot csinált abból, hogy a saját jeleneteit hibátlanul mondja fel, majd kárörvendve nézte, hogy hányszor bakizik Montand.

6. Vanel szerepét eredetileg a legendás Jean Gabinnek ajánlották fel, de az ekkor már idős színész azzal utasította vissza az ajánlatot, hogy a rajongói biztos csalódnának benne, ha egy gyávát játszana el.

7. Eredetileg Spanyolországban akarták forgatni a filmet, de az elkötelezett baloldali Montand nem volt hajlandó ott dolgozni, tiltakozásul Franco tábornok diktatúrája ellen, így Dél-Franciaországban, a Camargue vidékén kezdték el a munkát. Csakhogy

a kilenchetesre tervezett forgatásból végül kétéves tortúra lett.

A folyamatos esőzések és az általuk meglazult talaj darukat döntött ki, díszleteket szedett szét és sárba fullasztotta a járműveket. Clouzot bokáját törte a köves hegyvidéken, Véra az időjárástól dőlt ki, Montand és Vanel pedig a belélegzett benzingőztől lettek betegek. November végére beköszöntött a tél, a film fele volt csak leforgatva, így csak hathónapos szünet után, 1952 nyarán tudták befejezni, 50 millió frankkal lépve túl az eredeti költségvetést.

8. A film „gonosza” az egész környéket uraló, a helyieket éhbérért dolgoztató, monopolhelyzetével visszaélő amerikai olajvállalat. Bár a film Amerikában is sikeres lett, az amerikai cenzorok kicsinyes bosszút álltak, és számos fontos jelenetet vágtak ki a filmből, arra hivatkozva, hogy azok Amerika-ellenes üzenetet hordoztak, így az ottani verzió jóval rövidebb lett.

9. Angliában különös karriert futott be a film. Itt ugyanis nem volt komoly piaca a nem angolul forgatott filmeknek, feliratos filmre pedig nem is nagyon ültek be a népek, de A félelem bére forgalmazója kockáztatott,  és bejött neki. Igaz, a filmben sok az angol párbeszéd és nagyon sok olyan rész van, amiben nem is beszélnek, de feliratozott produkcióként hallatlan sikert aratott. A következő pár évben más filmekkel is próbálták megismételni mindezt, de mindegyik megbukott.

10. Bár az ország nincs megnevezve, ahol a történet játszódik, a közmegegyezés szerint csakis Venezueláról lehet szó, amely köztudottan gazdag olajban. Ez erősíti a tény, hogy néhány alkalommal látjuk az őslakos indiánokat, akiknek kerek „bombin” kalapja kifejezetten ebben a régióban elterjedt – beleértve persze Bolíviát és Perut is.

11. A filmnek 1996-ban elkészült egy színes, pontosabban kiszínezett verziója, amihez Henri-Georges Clouzot lánya is az áldását adta. Az eredeti kópiát aztán 2017-ben Guillaume Schiffman operatőr felügyelete mellett 4K minőségben restaurálták.

12. A 32 évvel azelőtt, hogy a Super Mario Bros. videójáték megjelent volna, íme, itt egy film, amelynek két fontos szereplőjét Mariónak és Luiginek hívják.

13. A nitroglicerin más néven glicerin-trinitrát vagy robbanóolaj színtelen, viszkózus folyadék, amelyet a gyógyszeripar és a robbanóanyag-ipar is alkalmaz, és amelyet még 1847-ben fedezett fel Ascanio Sobrero. Termikusan labilis, a melegedési sebességtől függően 180-215 °C hőmérsékleten spontán felrobban, de érzékeny ütésre és súrlódásra is. Alfred Nobel kezdte el kereskedelmi alkalmazásának módjait vizsgálni –

a kísérletek során veszítette az életét a feltaláló öccse, Emil Oskar Nobel.

Az anyag annyira veszélyesnek bizonyult, hogy számos országban betiltották, és erre válaszként fejlesztette ki Nobel a dinamitot, amelyben a nitroglicerint kovafölddel kötötték meg és tették stabillá.

15. Magyarországon 1955. augusztus 4-én mutatták be a filmet, és az idők során három különböző szinkron tis kapott. Az első szinkron 1955-ben készült, Montand Gábor Miklós hangját kapta, a második időpontja 1970,  a főhőst Kálmán György szólaltatta meg, a harmadik, 2007-es szinkronra pedig Kamarás Ivánt kérték fel.

15. A filmet, vagyis pontosabban Georges Arnaud regényét 1977-ben William Friedkin dolgozta fel Roy Scheider és Bruno Cremer főszereplésével, a magyar keresztségben A félelem ára címet kapva, mérsékelt sikerrel. A Friedkin-film leginkább egy jelenetről lett híres: amikor egy függőhídon kell a főszereplőknek átjuttatniuk a robbanóanyagot a tomboló viharban. Friedkin a mexikói forgatási helyszínen, a Papaloapan folyóból pumpáltatta fel a vizet az esőgépekbe, de így is 12 hétig tartott a jelenet felvétele, és több millió dollárral dobta meg a büdzsét.

15+1. Alig pár napja jelentette be a Netflix, hogy berendelték a saját remake-jüket, amit Julien Leclercq készít el. Őt a 2010-es Rablók című kőkemény thriller révén lehet ismerni, ami a Netflixen kapott nemrég már a második évadnál tartó sorozatot, de szintén a streaming platformon jött ki A francia őrszem (2020) című munkája Olga Kurylenko főszereplésével. A filmnek, amelyről már ki is jött egy fotó, Franck Gastambide, Alban Lenoir, Ana Girardot and Sofiane Zermani lesznek a főszereplői, és jövőre debütál.