Az első Öböl-háború alatt játszódó Sivatagi cápák nemcsak a háborúról szól, hanem egy aranyrablás története, de a forgatás is volt olyan izgalmas, mint maga a film.
1. Szaddam Husszein 1990-ben megszállta a szomszédos apró, de dúsgazdag Kuvaitot, mire az Egyesült Államok vezetésével nemzetközi koalíció jött létre, akik a következő év elején pár nap alatt kisöpörték az irakiakat, majd benyomultak magába Irakba is. Ott volt a pompás lehetőség a diktátor megbuktatására, de George Bush elnök meghátrált, és fegyverszünetet kötött – magára hagyva az amerikai ígéretek hatására Szaddám ellen felkelő síita és kurd lázadókat, akiket aztán annak rendje és módja szerint le is mészároltak. Erre épül a Sivatagi cápák (1999) története, amely majdnem a rendező karrierjébe került.
2. A film eredeti stáblistáján kizárólag a rendező David O. Russell volt feltüntetve forgatókönyvíróként, bár a cselekmény egy, John Ridley által írt vázlaton alapszik. Miután Ridley jogi lépéseket tett, megkapta a "Story by", vagyis a „története alapján” kreditet, és a még mindig dühös Ridley megakadályozta, hogy a forgatókönyv nyomtatott formában megjelenhessen. Ridley saját állítása szerint egyfajta kísérletként írta meg az eredeti verziót, hogy megnézze, milyen gyorsan tud megírni és eladni egy forgatókönyvet. Hét napig tartott, amíg megírta, és a Warner Brothers tizennyolc nappal később meg is vásárolta a szkriptet.
3. Archie Gates szerepét eredetileg Clint Eastwoodnak írták, de Russell úgy döntött, hogy fiatalabb színészt szeretne. Az akkor még nem szupersztár George Clooney keményen ráment a szerepre, leveleket küldözgetett a rendezőnek, még a lakásán is felkereste, de Russell Nicolas Cage-et akarta helyette. Ám amikor Cage elkötelezte magát a Scorsese rendezte A holtak útja (1999) mellett, a stúdió Clooney mellett döntött, amit Russell nem vett jó néven, pedig Clooney többször is kiállt mellette, neki köszönhette például azt, hogy megtarthatták a jelenetet, amiben egy tehén aknára lépve felrobban.
4. Bár a rendező Spike Jonze még soha nem játszott filmben, David O. Russell kifejezetten neki írta Conrad Vig részét, és közösen gyakorolták Conrad déli akcentusát. Elsőként Russellnek meg kellett győznie a Warner Brothers óvatoskodó fejeseit, hogy egy tapasztalatlan színész játsszon egy ilyen nagy szerepet, végül ő győzött. Russell szerint az, hogy Jonze korábban nem játszott a vásznon, jót tett a filmnek, mert „az a káosz, amit egy civil hoz egy forgatásra, nagyon fel tudja rázni a dolgokat".
5. Amikor a fegyverszünet megkötését ünneplik a támaszponton, a sátorban több katona is szájvizet iszik. Az Öböl-háború idején a katonák az 1. számú általános parancsot követték, amely tiltja az alkoholfogyasztást (ez később az iraki és afganisztáni bevetéseket is érintette). A találékony amerikai katonák arra kérték otthoni szeretteiket, hogy szájvizes palackban küldjenek nekik vodkát, kék ételfestékkel megszínezve, és rendszerint ezt fogyasztották.
6. Az egyik jelenetben látjuk, amikor egy lövedék eltalálja Mark Wahlberget, és azt is, milyen kárt okoz odabent. Ez a rész úgy került a forgatókönyvbe, hogy Russell egy orvos barátját kérdezte arról, mit tesz a golyó a testtel. – „Azt kérdeztem: mi a legfurcsább lőtt seb, mire ő leírta azt a bizonyos sebet, amit aztán a filmben felhasználtunk. Vagyis adott egy olyan seb, ami nem öl meg – áthatol a tüdődön, te pedig tovább járkálhatsz, de minden lélegzetvételnél levegő szökik ki a tüdőből. A saját légzésed végez veled, ami összeroncsolja a szerveidet, és át kell szúrni a tüdőt, hogy kiengedjük a beszorult levegőt. Ezt pedig még sosem mutatták filmben."
7. Noha háborús filmről van szó, David O. Russell szándékosan nem akarta, hogy sok lövedéket használjanak fel az akciójelenetekben, ráadásul a lövések hangját a szokásosnál jobban lehalkították. „Az egész megközelítésem a lövedékekkel kapcsolatban az volt, hogy megpróbáltam minden egyes golyónak saját életet adni " – mondta Russell egy interjúban. „A közönség immunissá válik a rengeteg golyótól. Tehát az első szempontom az volt, minél kevesebb golyót használjunk. Ha több száz golyó van, mint egy másik, átlag akciófilmben, akkor az a nézőt nem izgatja."
8. A filmben szereplő összes robbanást egy snittel vették fel, ellentétben egy tipikus akciófilmmel, ahol minden robbanást több kamera is vesz. David O. Russell ezt így indokolta: „Számomra ez valóságosabb. Amikor az autó gyakorlatilag rárobban erre a fickóra, mi csak letesszük a kamerát, hadd forogjon. Természetesen a producerek azt mondták, három kamerával kéne dolgoznunk, de akkor három felvétellel kellene dolgoznom, mint egy átlagos akciófilmben."
9. A filmben számos olyan iraki játszik, akik valóban Szaddam Huszein elől menekültek el hazájukból. Ilyen Sayed Moustafa Al-Qazwini is, aki azt a férfit alakítja, aki Kuvaitból ellopott luxusautókat ad el Gates őrnagynak. Őt Szaddám Huszein biztonsági szolgálatának emberei kínozták meg, és olyan erővel rúgták szemen, hogy arra a szemére elveszítette a látását. Még így is neki köszönhetjük a film legviccesebb jelentét:
10. Kétszer is leforgatták azt a jelenetet, amikor a faluban az iraki katonák szétlövik a tejszállító teherautót, a tej pedig kiömlik a főtérre, mert a statisztáknak nem mondták, hogy mikor kezdjék el inni a "tejet", így a díszletet ki kellett takarítani és újraforgatni az egészet. Látszik is a két rész közötti különbség, már sötétebb van, amikor inni kezdenek.
11. Mark Wahlbergen saját kérésére valóban sokkolót alkalmaztak a film egyik jelenetében, amikor egy iraki tiszt kínozza. A színész úgy gondolta, ettől hitelesebbé válik az alakítása, és mivel ott volt kéznél a berendezés, rögtön ki is próbálták. Élesben. Fájt is a dolog Wahlbergnek.
12. A hol bizarr, hol vicces, hol elképesztően feszült történetet Newton Thomas Sigel operatőr különös színekkel, erős szűrőkkel és sok-sok kísérletezéssel festi le. A film nagy részét egy Ektachrome nevű áttetsző nyersanyagra forgatta, amelyet színes negatív vegyi anyagokkal keresztezve dolgoztak fel. Bár az eljárás egyedülálló minőséget és kinézetet eredményezett a film számára, rendkívül megbízhatatlan volt az előhívás folyamata. Azokat a részeket, amiket hagyományos 35 mm-es filmre vettek fel, „kilúgozták”, hogy minél nagyobb kontrasztot és minél mélyebb fekete árnyalatot kapjanak.
13. Russell nehezen bírta a nyomást, például azért, mert jócskán túllépték a költségvetést és a forgatási időt – mentségére mondva, mindkettőt a stúdió kurtította meg –, és ezért a stábtagokkal rendkívül feszült volt, rengeteget kiabált, és a főszereplő Clooney-val többször egymásnak is estek, amikor az ismételten a kollégái segítségére sietett. Egyszer össze is verekedtek – állítólag egy félreértés miatt, a türelmetlen Russell egy statisztának azt mutatta meg, hogyan kell Ice Cube-ot földre vinni, ami korábban nem sikerült az illetőnek egy jelenetben, de Clooney azt hitte, indulatból volt az egész. El is terjedt, hogy a rendezővel nem lehet dolgozni, és hosszú éveibe került, mire ezt elfeledtette mindenkivel. Az 1999-es Sivatagi cápákhoz képest csak a 2010-es A harcossal tudott visszatérni – igaz, közben volt egy nagyot bukó, zavaros filmje, a Multik haza! (2004) –, majd jött a megdicsőülés, az egy rakás Oscart begyűjtő Napos oldal (2012) és Amerikai botrány (2013). Vagyis még Hollywoodban is kifizetődik, ha jó fej vagy.
14. Amikor Mark Wahlberg karakterét vallatják, a kihallgató tiszt (Said Taghmaoui) váratlanul Michael Jacksonról kezd beszélni, hogy miért egyenesíti ki egy fekete ember a haját és miért fehéríti ki a bőrét – amivel arra akar rávilágítani, hogy elnyomják Amerikában a kisebbségeket. Csakhogy 1991-ben, amikor a film játszódik, Jacksonnak még göndör haja és viszonylag barna bőre volt, ellentétben az 1998-as megjelenésével, amikor a film készült, akkora már az énekes jelentősen „átszabta” magát.
15. Akad más anakronizmus is, az itt látható amerikai helikopterek a Bell UH-1 típushoz tartoznak, amit csak Huey nevén emlegettek, de az Öböl-háború idejére már egy korszerűbb típust, a Black Hawk-ként ismert Sikorsky UH-60-t rendszeresítették. Az iraki bunkerben a Kuvaitból rabolt zsákmány között egy Apple AV monitor is látható, de ez csak 1996-ben került a piacra, ahogy az Infiniti M30-as luxusautót is csak később kezdték forgalmazni.