E=mc² – talán minden idők legismertebb fizikai képlete, melyet 1905. szeptember 27-én publikált Albert Einstein az Annalen der Physik folyóiratban. A Függ-e a test tehetetlensége az energiájától? című tanulmány lényege – melyben a tudós ismerteti a tömeg-energia ekvivalenciáját –, hogy a test energiája (E) nyugalomban megegyezik a tömeg (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával. Ez a híres egyenlet, amely a relativitás elméletének újabb következményét mutatja be.

Most, hogy letudtuk a kötelező tananyagot, nézzük Einsteint, az ikonikus tudóst, aki

zilált ősz hajával az egzaltáltság élő szobrává vált.

Ehhez persze nagyban hozzájárult a róla készült, nyelvöltős fotó, és különcsége, ami például abban nyilvánult meg, hogy – Teller Ede elmondása szerint – sosem hordott zoknit. Ha valakinek ismerős ez a szokás, az nem véletlen, hiszen Faludy György is zokni nélkül járt, sőt, állítólag a ruhadarab viselésének veszélyeire maga Einstein hívta fel a figyelmét.

Mindmáig róla mintázzák a bohókás feltalálót, elég csak a Dokira, vagyis Dr. Emmett L. Brownra gondolni a Vissza a jövőbe-trilógiából. Most azonban tíz olyan mozgókép következik, melyben valamilyen módon maga Einstein elevenedik meg.

Uraim, megöltem Einsteint! (1970)

Mindig érdekes látni, hogy miként képzelték el a 20. században a 2000-es éveket. A csehszlovák vígjáték pont 2000-be kalauzol, ahol az atomfizikusok újabb és újabb bombákkal állnak elő. Az emberiséget a kipusztulás – mi más?! - fenyegeti, mivel a nőknek szakálluk nő, és már nem képesek gyereket szülni. Gyorsan cselekedni kell, és mivel ebben a jövőben nem csak majdnem kipusztítjuk magunk, de az időutazást is feltaláljuk, egy expedíció indul a múltba, hogy végezzenek Einsteinnel. Úgy gondolják ugyanis, hogy minden rossz eredője a tudós, aki felfedezte a maghasadást.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy létezik egy elmélet, ami szerint tényleg Einstein okolható az atombomba elkészítéséért, noha ő épp az ellenkezőjét akarta. 1939-ben egy levelet írt Franklin D. Rooseveltnek, melyben felhívta az amerikai elnök figyelmét, hogy hamarosan a náci Németország képes lesz nukleáris fegyver előállítására. Egyesek szerint a Wigner Jenővel, Teller Edével és Szilárd Leóval közösen megfogalmazott levél vezetett oda, hogy Roosevelt jóvá hagyta az Uránium Bizottság megalapítását, és 1942-ben beindult a Manhattan-terv.

Jégkrémbalett (1984)

A nyolcvanas évek kultikus zenekara, az A. E. Bizottság (vagy más néven Albert Einstein Tánczenekar) szürreális filmjében több Einsteint is látunk, akinek fontos szerep jut egy bizonyos fekete levél megszerzésében. Ezeknek az Einsteineknek nem sok közük van az eredeti személyhez, pusztán kinézetükben hasonlítanak rá, és inkább csak a zenekar neve miatt kerültek a filmbe.

Ifjú Einstein (1988)

Számtalan karakter fiatalkorát feldolgozták az idők során, ezek a filmek és sorozatok mind az adott szereplő nevét tartalmazzák az „ifjú” díszítő jelzővel. Ilyen volt Az ifjú Indiana Jones kalandjai, Az ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa, Az ifjú Frankenstein és most Az ifjú Sheldon is. Természetesen, mivel a popkultúra részévé vált, Einstein sem kerülhette el, hogy ifjúkori kalandjait megénekeljék. Szinte szó szerint, hiszen ebben az ausztrál vígjátékban ő találja fel a Rock 'n' Roll-t-t, aminek segítségével meg lehet őrizni a világbékét (hopp, csak nem rehabilitálják Einsteint az atombomba miatt?). De ami még fontosabb, hogy a híres képlet, az E=mc² arra szolgál, hogy habja legyen a sörnek. Hát nem Einstein volt a legnagyobb zseni?

A színésznő és a relativitás (1985)

Klasszikus „mi lett volna ha…” mozi, melyben Nicolas Roeg rendező Albert Einsteint, Marilyn Monroe-t, Joe DiMaggio baseballjátékost és Joseph MacCarthy szenátort tereli össze egy elegáns New York-i szállodában, 1953-ban. Ők négyen a kor kulturális és politikai életének meghatározó alakjai, akiket a stáblista csak úgy emelget: A színésznő, A professzor, A szenátor és A sportsztár.

Roeg még azzal a gondolattal is eljátszik, hogy mi történt volna, ha Einstein és Monroe egy szobában találják magukat.

Bill és Ted haláli túrája (1991)

A két kamasz ezúttal nem a világtörténelmet, hanem a mennyet és poklot járja be. Természetesen a mennyországban futnak össze Einsteinnel, aki olyan történelmi személyek közt tölti az öröklétet, mint Konfuciusz, Benjamin Franklin és George Washington.

Animánia – Egy löket Einsteinnek (1. évad / 2. rész, 1993)

A Warner Bros. tébolyodott animációs szériájában a három testvér, Yakko, Wakko és Dot számtalan epizódban látogatnak meg neves személyeket életük legfontosabb pillanatában. Einsteint épp akkor zargatják utazó ügynökökként, amikor a híres egyenletén dolgozik. Mint kiderül, sosem készült volna el a képlet, ha nincs a három komisz rajzfilmfigura, hiszen amikor a fiktív cég nevét (ACME) fordítva írják le: EMCA, és ráadásul az „a” kicsi, és kettesnek látszik, Einstein csak behúzza az egyenlőségjelet, és már meg is van a felfedezés.

I.Q. - A szerelem relatív (1994)

Egy anekdota szerint, mikor Einstein elkészült egy kézirattal, és össze akarta tűzni a lapokat, az iratkapocs, ami keze ügyébe akadt, rosszul volt hajlítva, így a tudós addig küzdött vele, míg sikerült megfelelő alakúra hajlítania. A titkárnője megkérdezte, miért nem vett el másik gémkapcsot, hiszen rengeteg van az irodában. „Ha kitűzök magam elé egy célt, nehezen tudok változtatni rajta” – mondta Einstein. Erre az eltökéltségre épül az I. Q. – A szerelem relatív című film, melyben kerítőként jelenik meg az öreg.

A pofonegyszerű sztoriban egy autószerelő (Tim Robbins) beleszeret egy leendő matematikusba (Meg Ryan), akinek azonban már van vőlegénye. Sebaj, a lány nagybácsija Ámorként érkezik az autószerelő megsegítésére, és kiderül, Einstein a szerelemhez is ért. Bájos mozi, de egy igazán nagy probléma van vele: Meg Ryant és Tim Robbins-t külön-külön nagyon szeretjük, ám ha együtt játszanak, nem működik köztük a kémia.

Einstein és Eddington (2008)

Az angol asztrofizikus, Sir Arthur Eddington nem csak az egyik legjobb barátja volt Einsteinnek, de ő volt az első, aki felismerte a relativitáselmélet jelentőségét. 1914-ben járunk, és bár a két nagy koponya országa háborúban áll egymással, Einstein és Eddington mégis levelezni kezdenek.

A film hitelességét azonban megkérdőjelezi, hogy Einsteint zokniban látjuk, pedig, mint azt fentebb írtuk, nem hordott ilyen ruhadarabot.

Éjszaka a múzeumban 2. (2009)

A New York-i Természetrajzi Múzeumban a sztori második részében is éltre kelnek a kiállítási tárgyak, akárcsak a szemközti Légügyi és Űrkutatási Múzeumban az apró, bólogató Einstein-figurák, akik egy matematikai feladványban segítenek a főszereplőknek.

Ezek a kis Einsteinek ráadásul nagyon érzékenyek a jellegzetes, kócos frizurájukra, hiszen amikor Larry (Ben Stiller) megérinti az egyikük fejét, az ráripakodik, hogy: „A hajamhoz ne nyúljon!”

Holmes és Watson (2018)

A meglehetősen kínosra sikerült Sherlock-paródiában (mennyivel jobb, és elegánsabb volt a Sherlock és én, vagy a Sherlock Holmes magánélete) Will Ferrell és a jobb sorsra érdemes John C. Reilly alakítják a deduktív detektívet és hűséges társát. A film több híres figurát is felvonultat a nyomozás során: több közt Viktória királynő, Mark Twain, Charlie Chaplin és Sigmund Freud is elszenvedi ezt bugyuta mozit, miért épp Einstein maradna ki a szégyenből?!