A Valami Amerika magyar filmtől szinte példátlan méretű közönségsikert produkált 2002-ben, és a folytatásának nem lehetett más a célja, mint ezen siker megismétlése. Ennek érdekében nyilván újra létre kellett hoznia azt, amitől az első rész működött - és esetleg valamivel meg is fejelnie. Az első cél maradéktalanul teljesült, azaz a rajongók nem fognak csalódni, a második már nem, azaz jobb volt az eredeti.
Valami Herendi
"Ki az a Herendi Gábor?" Kérdezték sokan a 2002-es Filmszemlén, amikor bemutatták a Valami Amerikát. "Valami reklámfilmes.", mondták a jól értesültek, és akkoriban még nem volt mindennapos jelenség, hogy valaki a reklámok világából kerül át a moziéba, sőt: akkor fordult elő először. A Valami Amerika feltűnést keltett a lendületével, frissességével, profizmusával, és főleg azzal az elképesztő nézőszámmal, amelyet magyar filmként produkálni tudott a következő hónapokban. Herendi Gábor egy csapásra az új magyar közönségfilm elsőszámú reménysége lett, ő pedig igyekezett is megfelelni ennek a szerepnek. 2004-ben elkészített egy remek alapötletre épülő történelmi vígjátékot, a Magyar vándort, amely azonban nem sikerült igazán jól. Ugyan még így is sok nézőt vonzott, de ez inkább volt köszönhető a hatalmas reklámkampánynak és a sok sztárnak, mint a film minőségének. Ezután Herendi nekilátott egy másik vágya beteljesítésének: hogy komoly filmet csináljon, és komoly filmesként ismerjék őt el. Ez volt a Lora, amelyben ugyan Herendi bebizonyította, hogy tud komoly filmet rendezni, de azt is, hogy ez nem áll jól neki (és ezt a nézőszámok is visszaigazolták). Nyilván észrevette ezt ő maga is, és így logikusnak tűnt a visszatérés ahhoz, ami minden kétséget kizáróan az ő terepe: valami Valami Amerika-szerűhöz. Az, hogy ez pont maga a Valami Amerika folytatása lett, érthető: a kultuszfilmmé lett első rész címe olyan erejű hívószó a nézők számára, hogy egy folytatás tuti siker. Már ha nem rontják el.
Valami sztori
A Valami Amerika első részének többek között az is volt a bája, hogy egyértelmű önéletrajzi utalásokat tartalmazott: egy reklámrendezőről szólt, akinek minden vágya megcsinálni élete első mozifilmjét. A második rész e tekintetben is követi az elsőt: hőse immár "igazi" filmrendező, akinek azonban rá kell jönnie, hogy a szórakoztatáshoz ért ő igazán. Emellett pedig nagyon finoman és viccesre véve benne van az a tapasztalat, ami Herendiben kialakult az utóbbi években a magyar filmszakmáról: a filmbeli premier képsorai, vagy a főhős filmjének, a Bűnös városnak a bevágott jelenetei eléggé egyértelmű utalásokat tartalmaznak...
A Bűnös város premierjével kezdődik tehát a film cselekménye, azaz hiába telt el 6 év a két Valami Amerika-film között, sztoriban csak 1-2 évvel vagyunk az előző rész után. A lottónyeremény már a múlté: a Várnai-tesók közül Tamás elkészítette áhított filmjét, ami azonban hatalmasat bukott. Tamás belebetegszik a kudarcba, amit Eszter elég nehezen visel. Ákos csaja, Timi ugyebár lelépett Alex-szel Amerikába, és ezzel összefüggésben Ákosnak potenciagondjai támadnak. Andrásnak pedig szintén elfogy a pénze, így aztán a testvérek kapva kapnak az alkalmon, amikor hírt kapnak Alexről, hogy a nyomába eredjenek és kivasalják belőle a tartozását. Amerikába mennek hát, még Timit is megtalálják, de kiderül, hogy az egész csak Alex egy újabb trükkje, a célja pedig, hogy bemutassák az általa írt pocsék darabot - Budapesten. Mivel azonban egy Bala nevű maffiózó szép pénzt kínál, ha a lánya lehet a főszereplő, mindenkinek megéri belevágni a dologba.
Valami summa
A film már rögtön az elején nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy az első részhez kapcsolja magát: az expozíció lényegében ebben is merül ki. Aztán elkezdődik egy új konfliktussal egy új sztori, egy jó ötlettől vezérelve az igazi Amerikába is átruccanunk, majd miután összegyűlt az összes szereplő, ismét haza - hogy elkezdődhessen az EastWest című darab színpadraállításának története. A film kétharmadánál ugyan felmerülnek kötelező konfliktusok, természetesen egyszerre magánéleti és produkciós szinten, amelyek azt hivatottak sugallni: veszélyben az előadás, de mindannyian pontosan tudjuk, hogy a végére sikerül színpadra vinni, és siker lesz. Azért nem számít ez a poén lelövésének ezen film kapcsán, mert tényleg mindent tudunk előre, és nem is ez a fontos benne. Pontosan tudjuk, ki kivel fog összejönni a végén, és emiatt nem izgulunk közben, bármekkora is a gubanc (nem is olyan nagyok a gubancok mellesleg). Nincsen tétje semmilyen bonyodalomnak - ennyivel gyengébb a folytatás az első résznél, ahol azért időnként szorítottunk keményen a szereplőknek.
Egyetlen tét van: a szórakoztatás, ezt pedig maradéktalanul teljesíti is a Valami Amerika 2. Van hangulata, van lendülete, van benne érzés, ezzel pedig kapásból köröket ver a nemrégiben erősen túlértékelt Kaméleonra. Többségében jók a poénjai, és Herendi továbbra is nagyon érzi, mikor mivel tud hatni. Az új szereplők csak javára váltak a filmnek: a Mónika nevű gengszter igazi találat, Csuja Imre maffiózójához a legjobb pillanatok és beszólások kapcsolódnak, a maffiózó lányának kicsit sablonosra írt karakterét pedig Tompos Kátya úgy tölti meg élettel, hogy kijelenthetjük: új magyar mozisztár született.
A Valami Amerika 2 nem veszi komolyan magát, és ez jól áll neki.
Kiknek ajánljuk?
- Akik szerették az első részt.
- Akik másfél óra könnyed szórakozásra vágynak.
- Akik kíváncsiak, hogy milyen, ha egy maffiózó hazaviszi a munkát
Kiknek nem?
- Akik izgulni és meglepődni szeretnének.
- Akik többet várnak egy filmtől, mint puszta szórakoztatást.
- Akiknek tetszett a Bűnös város.
7/10
