Sztereotíp amerikai akciófilm - turbózott mellekkel, motorokkal és platós IFA-val elsősorban autószerelőknek és 15 év alatti srácoknak.
Mi jut eszünkbe, ha a TV-ben bemutatott Amerikára gondolunk? Nagy mellű szőke nők bikiniben, izmos fiatalemberek gyors kocsikban, esetleg motorokkal, póló, farmer, napszemüveg. Mind valami veszélyes dolgot művelnek, vakmerőek, a maguk útját járják. És legalább egy japán ellenségük van.
Nos, ebben a filmben ezt mind megkapjuk ömlesztve, egy kibontatlan, alig néhányszor felhasznált történetre ráejtve. Főhősünk egy beépített rendőr, aki a világot fenyegető illegális gyorsulási versenyeket próbálja törvényes alapra helyezni, a háttérben folyó kamionrablások elkövetőinek felderítésével. Természetesen néhány óra alatt - az amúgy megközelíthetetlen - főnök az adósa majd barátja lesz, innentől pedig már sejthető a film további alakulása. A vég ott kezdődik, ahol rendőr barátunknak döntenie kell: hivatása, a törvény, vagy a barátság között választ. A csendben megbújó szerelmi szállal hirtelen csak két gond van, egy nagyobb és egy kisebb. A nagyobb az, hogy belerakták a filmbe. A kisebb pedig az, ahogy: a jó beleszeret a rossz hugába, és viszont, de a végén nem derül ki, hogy a konfliktus után mi marad a kapcsolatukból. És vannak japán ellenfelek is, akiknek gyorsabbak a hackelt autóik, valamint fekete ruhában járnak motoron.
Hohó! - emeli intően mutatóujját magasba a tapasztalt filmzombi - Nem művészfilm ez, hanem akció, ne a történetre koncentráljunk, hanem arra, hogy a mozivászon nagy, a dolby pedig több helyről üvölt a térbe! A címből már következtethetünk, hogy a film lényeges jelenetei kocsiban, nagy sebességgel fognak lejátszódni, és nem is tévedünk nagyot (konkrétan csak annyit, hogy ezek a jelenetek se túl lényegesek..). A hihetetlen sebesség érzékeltetését nem vitték túlzásba, vagy oldalról, vagy belülről látjuk az autókat.
Külső nézetnél a kamera úgy mozog, mintha az operatőrt egy lóra erősítették volna, belülről pedig semmit se látunk, csak az elszánt sofőr arcát, a villogó műszerfalat, és a valószinűtlenül elmosodó tájat. Az első verseny elképesztő tempója odáig ragadtatta a készítőket, hogy a nitro-befecskendezés után egy eddig csak űrhajós filmekben látott hipertérugrást hajt végre szerencsétlen jármű és jámbor utasa. A kamionrablások már élvezhetőbbek, jó nézni, ahogy a három szilaj ébenfekete Honda talajtornázik az úton. A filmzene tisztességes, a produkció eme része a felkapott zenei producer, BT keze munkáját dicséri.
A film célközönsége valahol az autószerelők és a 6-12 éves fiúk között mozog, rengeteg felturbózott matchbox, sztenderd karosszériába nem férő motor, vakítóan csillogó fényezés, füstölő kerék - figyelmet elvonó sztori nélkül. A felejthetetlen Street Rod játék EGA világa true colorban.
