A Walt Disney Pictures legújabb, minden eddiginél nagyobb szabású, teljes egészében számítógép animálta mozija, a filmtörténetben immár sokadjára, ismét a dínók korába, az őskori jura időszakba repít el minket. Főhőse Aladár, a kezdetben kicsi, később nagy, ámde végig rettentően kedves dinoszaurusz fiú. Ali békésen éldegél és legelészik családjával, de egyszer csak rájuk szakad a konkrét mennykű. Ali árván marad, és néhány megmaradt társával egy harsány, de szintén elbűvölően kedves lemúr csapathoz csapódnak. Ali lassacskán felcseperedik, megízleli a szerelem édes ízét is, és rátermettsége és nagysága folytán a lemúrok vezére lesz. Őrá vár a magasztos feladat, hogy sokszínű csapatát sok veszélyen keresztül a távoli, csodás paradicsomba vezesse. Aladár az élre áll...
Disney-ék a dínó történetet már régóta tarsolyukban tartogatták, de különböző, elsősorban technikai, másodsorban anyagi jellegű problémák miatt csak most nyílt lehetőség a megvalósításra. (Érdekes talán megemlíteni, hogy foglalkozott a projecttel korábban Paul Vehoeven is.) A nagy mesegyártó óriás mostanra építette fel e cél realizálására, sok-sok dollármillióért a The Secret Lab (TSL) nevű trükk stúdióját, amelyet hosszú távon a Lucas-féle Industrial Light and Magic nevű cég konkurenciájának is szán. Nos az új stúdió kiválóan működött, ilyen elképesztő látványvilágot tényleg még sohasem láthattunk a mozivásznon. Bár Önök hozzászokhattak ahhoz is, hogy ezt a mondatot szinte havonta leírhatják az ilyen-olyan filmítészek, mint én is. Hiába, az elképesztő technikai fejlődés, ugye...
Azért tudni kell, hogy míg a Jurassic Parkhoz 60 trükkfelvétel készült, addig a Dínóhoz 1300-at (!) ötöltek és hatoltak ki. A film összes képe a számítógépen 45 terabyte helyet foglal le, jujj! A hátteret eredeti földi tájakon vették fel, pl. Hawaii, Mojawe-sivatag, Ausztrália, Venezuela csodálatos XX. századi tájékain barangolnak dínóink, és ez nem tűnik fel.
A filmnek van egy másik érdekes momentuma is, amit ugyan már korábbi rajz- illetve animációs filmekben is tapasztalhattunk ugyan, nevezetesen az, hogy állatok, tárgyak megszólalnak, beszélnek, dalra fakadnak. Így van ez a Dínóban is. De van egy kis bibi. Itt csak a békés dínók, meg barátaik, a vicces kis lemúrok beszélgetnek. Mit beszélgetnek, eszmét cserélnek, filozofálnak, csajoznak tehát verbálisan magasan szárnyalnak. Ellenben ellenségeik, a raptorok csak artikulálatlan hörgésekre képesek. Azt mondanom sem kell, hogy barátaink, a dínó-lemúr vegyescsapat, kizárólag növényeket, lédús gyümölcsöket vesznek magukhoz, míg a raptorok vért fröcsögve marcangolják a húst. A vegás a pozitív, a dögevő a negatív. De ennyinek azért el kell férnie egy mesében.
El is fér. Tutti produkció az egész családnak, látványos, helyenként izgalmas, bárgyú, de Disney-től nem is várhatunk mást. Ja, és szexis is. Eltekintve a vegás-parától, ami lehet, hogy csak engem érint, lehengerlő lesz az egész családnak.
