Eddig bevallom -Atom Egoyant és David Cronenberget, szinte mint egyfajta öröktől létező evidenciákat leszámítva - nem igazán tudtam, mi az a kanadai film, illetve milyen lehet. Persze most sem tudom, ez természetesen nem a kanadai filmipar, sokkal inkább az én tájékozottságom gyérségét illusztrálja, az viszont biztos, hogy ezentúl Jean-Marc Vallée neve is eszembe fog jutni Kanadáról. A C.R.A:Z.Y.-vel a rendező ugyanis egy annyira sajátos hangvételű, komoly és igazi friss munkát hozott létre, amit remélem, sokáig emlegetünk még. Legalábbis mindene megvan ahhoz, hogy számos filmes alaptéma felmerülésekor előkerüljön a címe. A főhős helyzete már önmagában minimum négy ilyen alapproblémát tár elénk és dolgoz ki elegáns stílusban, a retro eszközeit visszafogottan, de annál következetesebben felvállaló elbeszéléssel. A fiúval kapcsolatos problematika a másság, különböző viszonylatokban.
Így: a tinédzserkor már önmagában az önkifejezés, a családról való leválás ideje. Ha az ember ezt a korszakát még ráadásul a hetvenes években éli meg - további momentumokkal, erős impulzusokkal gazdagítja az életét (sokan mit nem adnánk azért, hogy ebben az évtizedben, abban a szomszédos déli - Kanadától délre fekvő - országban élhessük újra lázadó tizen-huszonéveinket, kár, hogy az ilyesmi nem lehet semmiféle alku tárgya). És ha ez nem elég, akkor egy aktuáltematika, a melegség - esetünkben ennek csupán gyanúja - is rárakódik a főhős történetére, két életre való teherrel is megpakolva őt. A másság, az identitás háromszoros jelenléte azonban csak egyik dimenziója a C.R.A.Z.Y.-nek. A lényeg ugyanis itt a családtörténet. A figurák, viszonyok olyan árnyaltan, emberien - nincs jó, nincs rossz, a család maga van - elevenednek meg, hogy nem véletlenül találunk pillanatról pillanatra gyönyörű, néhol meg megdöbbentő párhuzamokat saját életünkkel: mert olyan, mint maga az élet. Ami lehet, hogy iszonyat giccsesen hangzik, csakhogy ez hatalmas dolog. Ha valami úgy olyan, mint maga az élet - hogy közben gyönyörű és megdöbbentő: nos, ha én egy film lennék, első körben ennél többet nem is kívánnék.
