A halál különös megvilágításba helyezi a környezetét. Súlyossá alakítja és megemeli az átörökített pillanatokat, legyen szó agyunk mélyén rögzült emlékekről, szekrényekben lógó ruhákról, hangfelvételről vagy fényképről.
És nincs alkalmasabb hely és eszköz a szellemidézéshez, mint a mozi. A legújabb Batman-feldolgozás viszont nem ettől lenyűgöző és nem ezért óriási siker. Az lett volna akkor is, ha nem hal meg az egyik kulcsszereplője, Heath Ledger, akit eddig leginkább a Túl a barátságon Oscar-díjra jelölt meleg cowboyaként emlegettek.
A siker már csak azért is garantált volt, mert az úgynevezett blockbuster típusú filmek iskolapéldája: egy sikeres rész folytatása, ami óriási rajongótáborral rendelkező franchise-ra épül, csupa A kategóriás színésszel. Különlegességét pedig nem az adja, hogy nemzedékének egyik legnagyobb tehetsége idén januárban túladagolta magát nyugtatókkal. (Állítólag éppen filmbéli figurája okozott neki rémálmokat.)
Az egész film hozza az előző, szintén Christopher Nolan által jegyzett mozinak (Batman - Kezdődik) különös hangulatát, mellyel a fiatal rendező felülírta a szintén zseniális Tim Burton-féle feldolgozásokat is. A színészek remekek, Batman karaktere is árnyalódik, viszont Heath Ledger Jokere elhalványít mindent és mindenkit maga körül. Eszelős és ijesztően kiszámíthatatlan a valaha moziban látott pszichopaták versenyén éremesélyes alakítása. Olyan filmtörténeti klasszikusokra gondoljunk, mint Sir Anthony Hopkins Hannibal Lectere (A bárányok hallgatnak) vagy Anthony Perkins Norman Batese (Psycho). Ahogy nyalogatja a száját, ahogy jár, a gesztusai, az őrülten fel-felpislantó barna szemek együtt alig leírható hatást gyakorolnak a nézőre. Nem véletlenül nyilatkozta Michael Caine A sötét lovag New York-i premierjén, hogy kollégája alakítása Oscar-díjat ér.
Ledger Jokere Jack Nicholsonéhoz képest, aki a '89-es legelső Batman-moziban keltette életre a figurát, sokkal mocskosabb, szakadtabb, fiatalosabb, rafináltabb, agresszívabb és ijesztőbb. Nicholsoné bohókás, kissé érzelgős, pocakos, jól öltözött öregúr, Ledgeré pedig maga a fertelmes ördög, a totális gonosz, akinek nem számít semmi, csak a gyilkolás: a zsebében piszok van és kések, és a legnagyobb öröme, ha embereket láthat lealjasodni a félelemtől. Azt hiszem, ez a film az, amit egyszerűen látni kell. A gyerekek elől pedig gondosan elzárni.
