A Bárka Színház 2002 nyarán - fennállása óta először - nyári színházi produkcióra készül. Az ötlet, hogy mit és hol adjunk elő, kézenfekvő volt. Az Orczy-kert szomszédságában, józsefvárosi színházként olyan témát kerestünk, ami köthető a kerülethez, a kert adta lehetőségekhez és nem utolsó sorban a színház régen dédelgetett ambícióihoz. Molnár Ferenc világhírű regénye, A Pál utca fiúk szabadtéri feldolgozása, a grund felépítése évről évre újra felmerült ötletként. Józsefváros fennállásának 225. ünnepi évében valóra váltjuk ezt a tervünket.
A Mária utca és a Pál utca sarkán volt a híres Grund. Ezen a helyen azóta már áll az a ház, aminek az alapozásáról a regény végén Janó így világosítja fel a fiúkat: "Igen. Hétfőn, gyünnek, munkások, felássák grundot? csinálnak pince? fundamentum?" A Grund eltűnt, csak a legendája él regényben, filmen, színpadon és a képzeletben. Úgy gondoltuk, hogy közel az eredeti helyszínhez, az Orczy-kertben újra felépítjük a Grundot, megkísértjük a Pál utcai fiúk és a vörösingesek szellemét és eljátszzuk történetüket. Talán az alábbi mondatokkal indul majd 2002 augusztusában az előadás: "Délután háromkor közgyűlés. Elnökválasztás a grundon. Kihirdetni."
A helyszín
Megegyeztünk az Orczy-kert vezetőivel, örömmel bocsátják rendelkezésünkre a park egyik, múzeumhoz közel eső részét. Tervünk az, hogy egy homokkal leterített, palánkkal körbekerített kb. 10x25 méteres területen rekonstruáljuk a regény leírásai alapján a Grundot. Sárkány Sándor díszlettervező nem kulissza-elemekből, hanem fából, stabilan összeállított építményekből készítené el a teret. Fontos, hogy olyan legyen a grund, amit - ha az előadást már nem játsszuk - a környékbeli gyerekek használhassanak. Ezért már a tervezésnél figyelembe vesszük a játszóterekre vonatkozó előírásokat. A Bárka Színház előadásaira jellemző, hogy felbontjuk a nézőtér és a színpad hagyományos és merev viszonyát, most is az a célunk, hogy a közönséget ne válasszuk le a térről, őket is a Grundon helyeznénk el. A helyszínváltásokat (Füvészkert, iskola, Nemecsekék lakása) is mind ezen a területen belül képzeljük el, vagyis nem használnánk a kert tavát, egyéb épületeit. Fontos, hogy a játék végig a Grund farakásai között elevenedne meg, a palánkon kívül eső világ csak az előadás végén jelenne meg.
A történet
A történet maga a Grund. E nélkül már el sem tudjuk képzelni az előadást. Amikor arra kerestük a választ, hogy miért olyan fontos a Pál utcai fiúk és a vörösingesek számára a Grund, felfedeztük e történet egyik sajátosságát. A fiúknak semmilyen kapcsolatuk nincs lányokkal, az életükből még hiányzik a szerelem. Ahhoz a korosztályhoz tartoznak, amelyik a felnőtt életet utánzó gyermekjátékokban teljesíti ki a maga világát. Nemecsek, Boka és a többiek számára szinte nem is létezik semmi ezen kívül. Az iskola, a szerelem, az élet valós szereplői ebből a dimenzióból alig érzékelhetők, csak pillanatokra, nyomokban tűnnek fel számukra. Deres Péter dramaturg szakos hallgatóval olyan átiratot készítünk a regény alapján, amiben megerősítjük a gyermekek szubjektív nézőpontját. Ezért sincs szükség más helyszínre, hiszen az egész világ maga a Grund, minden csak ezen keresztül érzékelhető. "Nagyon izgatott volt a kis szőke, és érezte, hogy e pillanatban az összes fiúk sorsa, az egész grund jövője az ő kezében van. Mikor a csoportot meglátta, már messziről kiáltott: - Boka!" Az átiratnál felhasználjuk az eredeti Molnár regényt, Hevesi Sándor dramatizálást, Molnár Gyerekek című kötetének egyes - A Pál utcai fiúkra rímelő - jelentét. Néhány ponton szeretnénk kiegészíteni apró epizódokkal az ismert történetet, hogy még erősebben érzékeltessük a korosztályi különbségeket, a belső és külső világ ellentéteit. A mi változatunk egyik kulcsfigurája a - különben epizódfiguraként megjelenő - grundőr, Janó lenne.
Szereplők
A hitelesség miatt szeretnénk a darab szereplőinek megfelelő korosztályt megtalálni, vagyis a két tízfős csapat jórészt 14-16 éves fiatalokból állna. A történet színre állításakor a diákszínjátszó drámatagozatos diákok körében eltöltött kilencévnyi tapasztalatomra támaszkodom. A Bárka Színház fiatal segédszínészei közül ketten - korengedménnyel - a vörösingesek csapatát erősítik, a többiek pedig részben a felnőtt szerepeket (Nemecsek apja, anyja, orvos), illetve a "külső világ" szereplőit jelenítenék meg. A felnőtt szerepeket a Bárka Színház színművészei között osztanánk ki. Alakok: Nemecsek Ernő, Boka János, Csónakos, Barabás, Richter, Weisz, Leszik, Kolnay, Csele, Dobó - Geréb, Pásztor I., Pásztor II., Áts Feri, Vendauer, Szebenics - Rácz tanár úr, Janó, Orvos, Apa, Anya, cselédlány, dizőz, katonatiszt, huligán.
