Ryan North, Albert Monteys, Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

„Az ötös számú vágóhíd részletgazdag világának visszaadása csaknem lehetetlen vállalkozásnak tűnik. North és Monteys mégis sikerrel jártak: könnyed és játékos feldolgozásuk maradéktalanul megőrzi Vonnegut regényének szomorkás szépségét.” Al Ewing (Loki: Asgard ügynöke)

„Ryan és Albert vitathatatlan mesterei választott médiumuknak, és hibátlanul adaptálták Vonnegut remekművét, maximálisan kihasználva a képregény formanyelvében rejlő lehetőségeket. Az ötös számú vágóhíd olyan színvonalat képvisel, amelynek elérésére kollégáik többsége (engem is beleértve) aligha képes. Úgyhogy most kicsit haragszom rájuk.” Chip Zdarsky (Pókember: Életút)

„Az utóbbi idők legjobb és leghatásosabb képregényes feldolgozása.” Library Journal

Az ötös számú vágóhíd Kurt Vonnegut ünnepelt kultuszkönyve először jelenik meg képregény formájában. A világirodalom legkülönösebb háborúellenes műve ezúttal Ryan North értő és szöveghű átdolgozásában, valamint Albert Monteys olykor apokaliptikusan komor, máskor pszichedelikusan harsány, de mindig lenyűgöző rajzain keresztül elevenedik meg.

Képzeljék: Billy Pilgrim…
…rajongott Kilgore Trout könyveiért
…sikeres látszerész lett
…szerető családot alapított
…szemtanúja volt Drezda bombázásának
…eljutott a Tralfamador bolygóra
…találkozott Kurt Vonneguttal
…elszabadult az időben.

Billy Pilgrim kalandos utazása sci-fi-elemekkel színesített, szarkasztikus humorral és markáns társadalomkritikával árnyalt kor- és kórrajz a háború borzalmairól, a banális hétköznapok hátterében tovább kísértő traumákról, valamint a tébolyult valóság és a burjánzó fantázia szakadatlan küzdelméről.

„Ha egy tralfamadori hullát lát, mindössze arra gondol, hogy az illető pillanatnyilag meglehetősen rossz bőrben van, de ettől még a halott kitűnő egészségnek örvend rengeteg másik pillanatban. Ha egy tralfamadori hullát lát, vállat von, és azt mondja: Így megy ez.”

Az ötös számú vágóhíd a világirodalom egyik legjelentősebb, egyszersmind legkülönösebb háborúellenes műve, melyet 1969-es megjelenése óta széleskörű kultusz övez. Kurt Vonnegut részben személyes tapasztalatait felhasználva, sci-fi elemekkel (időutazással és repülő csészealjakkal) színesítve, szarkasztikus humor és kíméletlenül őszinte társadalomkritika mentén dolgozta fel a XX. századi Európa egyik legvéresebb eseményének, Drezda 1945-ös bombázásának tragédiáját.

A történet főszereplője, Billy Pilgrim a második világháború káoszában váratlanul „elszabadul az időben”. Hősünk szakadatlanul ingázik múlt és jövő, tébolyult valóság és burjánzó fantázia, képtelen karakterek és abszurd szituációk között – kalandos útja Drezda romjaitól a háború utáni Amerikán át egészen távoli Tralfamador bolygóig vezet, ahol Billy megtanulja, hogy a halál jelentéktelen, a szabad akarat pedig merő illúzió.

George Orwell: Állatfarm
Ralph Steadman illusztrációival

Az 1984 mellett kétségkívül az Állatfarm az angol író legismertebb és legnagyobb hatású műve, amely szintén a totális diktatúrák működési mechanizmusát mutatja be – nem véletlen, hogy Magyarországon mindkét regény évtizedeken át csak szamizdat kiadásban volt olvasható.
A két mű közötti legfőbb különbség az, hogy míg az 1984 egy elképzelt – igencsak ijesztő – jövő krónikája, az Állatfarm a múlt, konkrétan a bolsevik forradalom és a sztálini diktatúra kiépülésének allegóriája. A szatirikus történet hőseiben könnyen felismerhetők a legjelentősebb szovjet politikusok (Lenin, Sztálin és Trockij), illetve a különböző állatok által szimbolizált szervezetek vagy társadalmi rétegek. George Orwell klasszikus művét új fordításban, Ralph Steadman pazar illusztrációival kínálja a kiadó az olvasóknak. 

George Orwell 1943 novembere és 1944 februárja között írta meg az Állatfarmot, ám négy kiadó is visszadobta a művet, így az végül csak 1945 augusztusában jelenhetett meg. A könyvhöz írt, de csak 1971-ben előkerült előszóban Orwell elmesélte, mi volt az elutasítás oka.
„Az egyik kiadóvezető kész volt elfogadni a könyvet, de miután megtette a szükséges előkészületeket, úgy döntött, megbeszéli a dolgot a Tájékoztatási Minisztériummal, ahol, úgy tűnik, igyekeztek lebeszélni őt a könyv kiadásáról. Íme egy részlet az illető leveléből: »Említettem már a Tájékoztatási Minisztérium egy fontos tisztviselőjének a reakcióját az Állatfarmmal kapcsolatban. Meg kell vallanom, hogy a véleménye igencsak elgondolkodtatott… Megértettem, hogy ez olyan műnek tekinthető, amit jelenleg nem tanácsos kiadni. Ha ez a tanmese általában a diktátorokról és a diktatúrákról szólna, akkor minden rendben lenne, de ahogy most látom, a cselekmény oly pontosan írja le a Szovjetköztársaságnak és két diktátorának a történetét, hogy kizárólag Oroszországra vonatkoztatható. A másik dolog: kevésbé lenne sértő, ha az uralkodó kasztot a mesében nem a disznók alkotnák. A disznók vezető kasztként való megjelenítése kétségkívül sok embert sérteni fog, különösen azokat, akik egy kissé érzékenyek – márpedig az oroszok ilyenek.«”

Eric Arthur Blair – ismertebb nevén George Orwell – 1903. június 25-én született a bengáli Motihariban. Etonban tanult, majd 1922-től 1927-ig Burmában dolgozott az indiai birodalmi rendőrség tagjaként. Két párizsi esztendő után hazatért Angliába, ahol előbb tanár, aztán bolti eladó lett. A köztársaságpárti POUM milícia oldalán részt vett (és meg is sebesült) a spanyol polgárháborúban. A II. világháború idején a Honi Gárda soraiban szolgált. A BBC indiai szekciójának, a Tribune és az Observer című újságoknak is munkatársa volt. 1950 januárjában halt meg Londonban.

Ralph Steadman 1936. majus 15-en, a spanyol polgarhaboru kitoresenek napjan szuletett az angliai Cheshire-ben. Szamos dij birtokosa. Konyvei, tobbek kozott: Sigmund Freud, I Leonardo, Between the Eyes, Tales of the Weirrd, Paranoids, Th e Big I Am. A vilag hires bor- es whiskytermelő videkein tett utazasanak termeke a Glenfi ddich-dijjal kituntetett Th e Grapes of Ralph es a Still Life with Bottle. Egy masik fontos műve (Richard Harvey zeneszerzővel kozosen) a Plague and the Moonfl ower cimű eko-oratorium.

Elindult a Port.hu új videósorozata, a SZESSÖN. Nézzétek meg az első részt, amelyben Kiss Gergő háromszoros olimpiai bajnok mutatja meg, milyen remekül bánik a dobverőkkel. Kövessetek minket a Youtube-on is!