Játék, szerelem, álmok – Boldizsár Ildikó gyerekekhez és felnőttekhez egyaránt szóló meséinek költői szépségét Szegedi Katalin rajzai teszik teljessé.
Hold-mezőben, Kancsali utca 3. szám alatt lakik Amália, a világ legszomorúbb boszorkánya, aki azt meséli el nekünk, hogyan telt élete első száz esztendeje: hogyan rendezgette pöttyösbögre-gyűjteményét, hogyan játszott az esővel a Páfrányos Tisztáson vagy épp a Mélyvizű Tó partján, s miről álmodott fűtakarója alatt. Ki volt Emília és a Világ-Síró-Asszony, mire vágyott a Csillagnéző Fiú, miért rikkantott kilencet a Fekete Vízimadár, és mi történt a Nap és a Hold első találkozásakor?
A gyönyörű kötetnek természetesen megvan a saját története is. Boldizsár Ildikó így idézi fel a kezdeteket: „1991-ben jelent meg az Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról című könyvem, 1997-ben pedig A fekete világkerülő ember meséi. Miután mindkettő eltűnt, a fellelhető példányokból készült egy kiadói válogatás, így született meg a Boszorkányos mesék.”
Akkoriban, valamikor a kilencvenes években Szegedi Katalin olvasott egy interjút. „Egy fiatal lánnyal készült interjú volt. Az akkor még egyetemista lány arról beszélt, »hogy ha majd nagy lesz«, mesekutató szeretne lenni. Egyébként pedig írt egy mesekönyvet. »Amália álmai – mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról«, ez volt a címe. Én azonnal a szívembe zártam ezt az akkor még számomra ismeretlen embert, akinek a mesék ennyire fontosak. Amália pedig beférkőzött az álmaimba, és arról ábrándoztam, hogy egyszer de jó lenne illusztrálni ezt a könyvet.”
Mindketten úgy érzik, a hamarosan megjelenő kötettel „harmincéves álom vált valóra”. Az Amália álmai megjelenése azonban csak a kezdet: A fekete világkerülő ember meséi jövőre kerül a boltokba, és már születőben az Amália-trilógia harmadik kötete, Az igazi vándorút, amelyben „az idősödő Amália sok eltévedés, rossz választás, bánat és szomorúság után rátalál az igazi útjára”.
Beköltözött a magas kultúra a SZESSÖN próbatermébe. Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész mesélt a zenélés és az írás kapcsolatáról, hogy például Tinódi Lantos Sebestyén volt az első magyar slammer. Végül megpróbálkozott minden idők egyik legvitatottabb dobosának dobtémájával is.
