Az Cartoon Network Bántalmazás elleni fellépés világnapja alkalmából, 1200 szülő-gyerek páros körében készített és közzétett kutatása rávilágított arra, hogy minden második gyermeket ért ’bullying’, azaz fizikai vagy lelki, másik gyerek által elkövetett támadás élete során. A csatorna az Új Nemzedék Központtal, karöltve kíván javítani ezen az arányon. A kampány egy széles körű összefogáson alapszik, amelynek része a Digitális Immunerősítő Program, a Cartoon Network ‚Aki ver, az nem haver’ kampánya, és amelyet olyan közismert arcokkal népszerűsítenek, mint Tóth Gabi, Molnár Ferenc Caramel énekesek, Bagi Iván, humorista, szakmai támogatást pedig az UNICEF Magyarország és a 116 111 számon elérhető Lelkisegély-vonalat működtető Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány nyújtanak a gyerekeknek.

A több hónapos kampánynak több célja és eleme van: felvilágosítás, zéró tolerancia hirdetése és segítségnyújtás. Öt, a Cartoon Network csatornán, az ország összes mozijában és a közösségi médiában futó edukációs szpot készült, amelyekben a nagykövetek internetbiztonsággal és bántalmazással kapcsolatos személyes élményeiket osztják meg és adnak tanácsot a gyerekeknek. Az énekesek – szakértők bevonásával – az elkövetkezendő két hónapban ún. webchatben és élő rendezvényeken is elérhetők lesznek, ahol a bajba jutott gyerekek és szüleik szintén fordulhatnak hozzájuk bizalommal. Mától országszerte 20 ifjúsági központban és az UNICEF Ébresztő Óra program, valamint a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segítségével  iskolákban lesznek elérhetők a zéró toleranciát szimbolizáló ‚Aki ver, az nem haver’ karkötők és edukációs brosúrák, plakátok. Az egyidejűleg indult közösségimédia-kampány arra ösztönzi a gyerekeket, hogy aki egyetért a kampány eszményeivel, használja az #akiveraznemhaver hashtaget, viselje a karkötőket.

A kampány egyik fő célja az edukáció, amire a kutatási eredményekből is kiderül, hogy nagy szükség van: amíg a spontán válaszok közt a gyerekek nagy része csak a fizikai agressziót tartja bántalmazásnak (48 százalék mondta a verekedést, ütést, pofont, de csak 28 százalék a csúfolódást, cikizést, 7 százalék a sértegetést, 7 százalék a kiközösítést. A kutatásból szintén kiderül, hogy a gyerekek 43 százaléka volt bullying elszenvedője, a gyerekek 61 százaléka ismer olyat, aki elszenvedője volt, 25 százalék pedig bevallottan maga is volt bántalmazó. A szemtanúk egyharmada nem tesz semmit, azaz nem áll ki társaiért, ha igazságtalan bántalmazás éri őket.

Az eredmények szerint a bántalmazás ijesztően magas hányadban, kilencven százalékban az iskola falai közt történik. Ehhez képest viszont a gyerekek csak 45 százaléka fordul a tanárhoz, 52 százalékuk azt mondta, hogy a szülőhöz fordul segítségért, 18 százalékuk pedig a barátokban bízik. Feltehető tehát, hogy a kevésbé tartós vagy komoly esetekben azért nem jut el a szülőig a probléma, mert a gyerekek egymást között, vagy a tanár közvetítésével oldják fel a konfliktust.

Aggasztó, hogy a formális támogatás aránya a nullához közelít: egy gyerek sem hívott segélyvonalat, vagy tudna pszichológus segítségéről. A szülők is csak 1-2 százalékban említették ezeket a megoldásokat a hivatalos támogatást (segélyvonal, pszichológus) sem a gyerekek, sem a szülők nem említették. A segítségkérés elmaradásának okaként a gyerekek leginkább azt nevezték meg, hogy nem tartják nagy problémának, ha szólnának, tovább romlana a helyzet, a bántalmazók még jobban piszkálnák őket. A gyerekek tizenhét százaléka semilyen segítséget nem kér.

A bántalmazásban a szülők is nagyban érintettek, ezért a kampány nekik is szól: alulbecsülik a bántalmazás gyakoriságát: míg összesen huszonhét százalékuk mondta, hogy gyerekét érte már bántalmazás, gyermekeik negyvenhárom százaléka állította ugyanezt. Ugyanakkor biztató, hogy azok a szülők, akik tudtak a bántalmazásról, nagyjából tisztában vannak vele, milyen formában történt az, azaz mi történik gyerekükkel.

Évente mintegy 500 millió felhasználói adatot lopnak el, és 10 másodpercenként támadnak meg hekkerek egy otthoni számítógépet, valamint európai szinten Magyarországon regisztrálták a legtöbb zsarolóvírusos támadást az elmúlt évben. Novák Katalin államtitkár elmondta, hogy a Magyar Ifjúságkutatás szerint is az Y és Z generáció tagjai leginkább az online térben élik az életüket és 85%-uknak a zsebében van a mobil és az internet, minden negyedik magyar fiatal 0-24 online van és a fiatalok 88%-a naponta többször is csatlakozik az online világhoz. Túl azon, hogy ez számos biztonsági kockázatot rejt- teret enged a fiatalok egymás közti bántalmazásának,  kirekesztésének, más néven a kiber bullyingnak is.

Tóth Gabi, énekes, a kampány nagykövete így nyilatkozott:
"Igyekszem olyan kampányok mellé állni, amelyet hitelesen tudok képviselni; ilyen a Cartoon Network és az Új Nemzedék Központ Aki ver, az nem haver, bántalmazás elleni és internetbiztonságról szóló kampánya. Mint a legtöbb gyerek, természetesen én is szenvedtem gyerekkoromban az iskolai bántalmazástól, cikizéstől, kirekesztéstől, de nekem nagyon sokat segített a családom. Szerencsés vagyok, hogy van egy nővérem, akivel egy suliba jártunk. Mindig megvédtük és segítettük egymást azokban a durva időszakokban, amikor minket pécéztek ki. Számomra két fontos üzenete van a kampánynak: hogy merjük önmagunkat vállalni, illetve merjünk segítséget kérni."

Molnár Ferenc Caramel, a kampány másik nagykövete hozzátette:
"Azért örülök, hogy a CN Haver Klub kampány képviselője lehetek, mert nagyon szomorúnak tartom, ha a gyerekek például külsőségek alapján ítélik el egymást. A bántalmazás mindenkit érint, de fontos, hogy ennek ne engedjünk teret, semmilyen formában, soha. Mindig úgy bánjunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak. Számomra ez a kampány legfontosabb üzenete, és persze az, hogy elmondjuk a gyerekeknek, hová fordulhatnak segítségért."

"A bántalmazás, akár szemtől szembe zajlik, akár a világ hálón, mindig közösségi problémákat jelezz, mindig kapcsolatokról szól. A felnőttek felelőssége, hogy példát mutassanak és segítsék a gyerekeket a kortárs kapcsolatok, a barátságok, offline - online közösségek világában is felelősen, erőszakmentesen, a másik felé nyitottan és segítőkészen jelen lenni. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány nagyon örül ennek a kampánynak, mert ahhoz, hogy az erőszak, a bántás tabu legyen közösségeinkben, először az kell, hogy ne legyen tabu a bántalmazásról beszélni, ne legyen ciki segítséget kérni és segíteni." Táler Orsolya, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetője.

CN Haver klub Európában, a Közel-Keleten és Afrika-szerte futó kampány. A gyerekek, szülők és  a tanárok rengeteg hasznos és érdekes anyagot találnak a témában a http://haverklub.cartoonnetwork.hu/ oldalon, az érintett gyerekek, fiatalok a Kék Vonal ingyenes lelkisegély telefonszámán, a 116 111-en, illetve a www.kekvonal.hu honlapon elérhető online konzultációs felületeken kérhetnek segítséget.