A Kossuth-díjas Lázár Ervin csodás fordulatokban gazdag művét Lakatos János Nívó-díjas koreográfus formálja táncjátékká a Győri Balett táncosai segítségével, az író születésének 80., valamint halálának 10. évfordulóján a Nemzeti Táncszínház szervezésében. Első alkalommal alkot együtt a ma már főként táncpedagógusként dolgozó táncművész és a győri társulat, akik Szegény Dzsoni humoros, de tanulságos történetét mesélik el a táncszerető nézőknek. Az egyszerre romantikus és akciódús mese szereplői karakterjegyeiket mozgásukban hordozzák, így a gonosz boszorkány, a rablóbanda, sértődékeny Rézbányai Győző, vagy a "nagyon testvérek" tánclépéseit bárki felismerheti.
Történetünk főhőse Dzsoni, aki "dehogy angol, a szegény Dzsoni az a szegény Dzsoni, és kész" és Árnika, Östör király lánya. Dzsoni egy szabad ember "nincsen neki semmije, vándorol a világban, és fütyörészik", senkihez és sehová sem kötődik. De lehet-e az ember boldog kötődések nélkül? Mikor Szegény Dzsoni a Százarcú Boszorka elől menekülve lábát töri, Árnika királykisasszony rátalál, és a palotába viszi, hogy ott ápolja a fiút. S mint egy jó mesében egymásba szeretnek, azonban - ahogy az az igazán jó mesékben lenni szokott - szerelmük beteljesülése elé számtalan akadály gördül: Árnika apja, Östör király szeretné, ha a fiatalok szerelme kiállná az idő próbáját, ezért vándorútra küldi Dzsonit, aki persze közben - becs szó! - folyton Árnikára gondol. A fél éves kóborlás leteltével a fiatalok ismét a király elé sietnének, azonban a gonosz boszorkány most is útjukat állja. Számos csodás akadályon kell még átmenniük szegény szerelmeseknek, míg végre elérnek a Hétfejű Tündérhez.
A(z) Győri Balett előadása
Hozzászólások