Andersen örökszép története, Puccini lelket simogató zenéjének kíséretében csillan meg egy órácskára a közönség szemei előtt. Nem, mint egy ékes gyémánt, inkább csak, mint egy hajnali harmatcsepp. Benne van a fények játéka, a természet zenéje, a szellő ritmusa, az élet boldogsága. És benne van maga a mesélés szelíd színű mosolya is...
Pöttöm Panna kalandjait nézve, a publikum nem tehet egyebet, mint hogy lélegzetvisszafojtva, tátott szájjal bámul... és gyönyörködik!
A(z) Gárdonyi Géza Színház előadása
Hozzászólások