A Túlvilág, ahova a szimbolikus Vergilius és Beatrice elvezetnek, nem valami élettől idegen képzelet üres fantazmagóriája, hanem maga az Élet, fölfokozva, sűrítve, mélyítve és magasítva, egy másik regiszterben - akár a színház. Dante a lélek történetének elmosódó állomásait a belső időből a külső térbe vetíti, ahol azok határozott beosztást, világos tagolást nyernek.
Ebben a túlvilágban éppen annyi szó esik az élőkről, mint a halottakról, de a halottak különös látással bírnak, mely továbbra is az élethez kapcsolja őket, emlékezetük időtlen. Dante úgy vélte, hogy az ember boldogságra teremtetett, és hogy a legmagasabb rendű öröm az értelem használatában és az igazság keresésében áll.
A Maladype Színház tíz éves fennállása alatt sokszor bizonyította már ennek a gondolatnak az érvényességét, hiszen választott témáival, darabjaival, egyéni látásmódjával és szokatlan előadásaival következetesen és kitartóan járta a maga alkotóútját. A március 31-én bemutatásra kerülő előadás, sok-sok nagyszerű alkotó közös munkája lesz a művészet különböző területeiről, akik a Pokolba majd együtt "szállnak alá". Babits Mihály klasszikus szövege mellett, Nádasdy Ádám új fordítása is hallható lesz, melyet kifejezetten erre az alkalomra készített a fordító a társulat számára.
Utazásuk nem egyszerű földi utazás lesz, hanem eksztatikus, túlvilági út középkori víziókkal és modern látomásokkal az emberről, a művészről...
A(z) Maladype Színház előadása
Hozzászólások