Ősvigasztalás

színmű, 1 felvonás, 90 perc, magyar, 2017.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Tamási Áron Ősvigasztalás című drámája majdnem ötven évvel a megírása után került a nagyközönség elé. Tamási maga is elveszettnek hitte az Amerikában írt "komor és darabos vázlat"-át, ahogy visszaemlékezéseiben nevezte. Egy kolozsvári drámapályázatra küldte haza 1924-ben, akkor, amikor az első világkatasztrófán átvergődött emberiség levegőért és segítségért kiált, megváltásért esedezik. A darab az életbe vetett hitről, az újrakezdés lehetőségéről szól. A műben benne szunnyadozik a túlélés ígérete: a megmaradás záloga nem a kesergés, hanem az akarás, útja az összetartozás. Alaptémája: az ősi hagyományok elvetésével megszűnik az ember és természet harmonikus kapcsolata, helyét a káosz és az erkölcsi szennyezettség foglalja el. Tamási nem megelőzte a korát, hanem egyszerűen más, modernebb drámát írt, mint amilyenhez a húszas évek magyar irodalma, illetve színházi közönsége szokott, vagy amilyent elvárt. Az Ősvigasztalás ? bár szerzői utasítás szerint ?történik Székelyföldön a XIX. században, sőt bé is vezeti ide a XX. századot? ?­ cselekménye mégis időtlen. A darab az ősi pogány kultikus szertartások hangulatát idézi meg. A drámai szituációt Csorja Ambrus szokatlan végakarata teremti meg. Öccse, kérésére ősi áldozatot celebrál, és a havasi tisztáson máglyán égeti el a holttestét, hamvát összeszedi egy fazékba, és abba saját vérét is belekeveri. Amikor erre fény derül, Csorja Ádám gyilkosság vádjával törvény elé kerül, s bár a tanúk vallomása alapján kiderül az ártatlansága, "a törvényes szokások és formák megszegéséért" tíz hónapi elzárásra ítélik. A börtön elől Gálfi Bence szökteti meg, de amikor rájönnek, hogy mindketten Kispál Julába szerelmesek, Gálfi lelövi Csorját.

"Isten, Isten, igaz Isten!" ? sikoltja a darab végén a meggyilkolt Csorja Ádámra rátaláló egyik szereplő. "Nem sírunk többet soha! Nekünk nem sírni kell, hanem megküzdeni a világgal!" ? mondja a másik, majd rémülten összebújnak, és lassan táncolni kezdenek? A tánc, az átmeneti rítusok kellékeként a megbillent egyensúly helyreállítására, az értékvesztés, az értékek transzformációja utáni rend megteremtésére szolgál. Az ősvigasztalás a negatív állapotból kivezető megoldást, az ősi, tiszta erkölcsiséget szimbolizálja.

A(z) Békéscsabai Jókai Színház előadása

Bemutató időpontja:

2017. szeptember 8., Békéscsabai Jókai Színház

Stáblista

Szereplők

CSORJA ÁDÁM, székely ősgyökér
CSORJA AMBRUS, bátyja
BOTÁR MÁRTON, Kispál Jula mostohaapja
KISPÁL JULA, árva leány
GÁLFI BENCE, csendőr legény
KÖZSÉGI JEGYZŐ
FALUSI BÍRÓ
HÁROM LEGÉNYKE
CSENDŐRÖK

Alkotók

Hozzászólások