A darab története a középkorban, a 13. században zajlik. Az ország királyává egy 12 éves gyereket koronáznak meg, IV. Lászlót, aki magyar apától és egy nomád, harcos kun fejedelem lányától származik. A keresztény és a pogány világszemlélet, vérmérséklet ütközik a gyerekben. Ezt a feloldhatatlan belső konfliktust erősíti fel, és teszi tragikussá az országot megosztó hatalmi harc, a folyamatos rivalizálás a főurak, az egyház és a királyi udvar között. Nincs közös vagy országos érdek, mindenki a másik kiszorításán, megsemmisítésén munkálkodik pillanatnyi önös szempontjai szerint.
A darab elején Kőszegi Henrik, a száműzetésből visszatérő nagyúr a gyerekkirály szeme láttára lemészárolja az ország nádorát (miniszterelnökét). A brutális gyilkosságtól a gyerek idegláz-rohamot kap, heteken át eszméletlenül fekszik, élet-és halál között lebegve. A csodával határos feltámadás egyben megvilágosodás is a gyerekkirály számára, ugyanis halálos álmában egyik ősével, az országot alapító István királlyal találkozott, aki kemény kezű kormányzást, erős központi akaratot sugallt neki. Egy ország, egy király!
A gyerek az egyház támogatásával nagykorúvá kiáltja ki magát, és kezébe veszi az ország irányítását. A Henrikkel való nyílt leszámolás a gyerek felnőtté válásának pillanata is egyben. Azonban a hiúságában, érdekeiben sértett nagyúr visszavág, megalázó módon fogságba ejti a király. Ekkor váratlanul segítségére siet az anyakirálynő, aki a magára maradt uralkodó támogatására hadba hívja a pogány kunok félelmetes nyilas seregét.
A fiatal király harcba vonul, és a kunok segítségével fényes diadalt arat a cseh királyon. A halottakkal borított csatatéren ismerkedik meg a kun fejedelem lányával, Éduával. Feleségét, a nápolyi király szelíd, vérszegény lányát elhagyva László az érzéki örömök, és a korlátlan szabadság felé fordul, maga ellen uszítva nemcsak a magyar főurakat, de az őt eddig támogató egyházat is. A fékeveszett hatalmi harcok nyomán országos káosz, iszonyú vérfürdők és fosztogatások, vallási és etnikai háborúskodások színtere lesz az ország. A római pápa - a főurak uszítására - kiközösítéssel és keresztes hadjárattal fenyegeti meg a királyt, aki első indulatában lefogatja és vérbő kun lányok ágyába hurcolja a pápa küldöttét.
Amikor ráébred tette súlyára, az ország ellen indítandó keresztes háború valódi veszélyére, László váratlanul megalázkodik, a pápai küldött és magyar főurak lába elé borulva bocsánatot kér, és eskü alatt megfogadja, hogy keresztény uralkodóhoz méltó életet fog élni, erővel megkereszteli és letelepíti a nomád kunokat. De mindez csak színjáték, átejtés - derül ki a felmentő ítélet után. A kiátkozási per során játszott kétszínű játék a személyiség átalakulásának újabb fordulata. Az ösztöneit és vágyait szabadon követő, önálló, független fiatal király helyébe innentől egy cinikus, hedonista, az emberek megtévesztésében örömét lelő, százarcú éret férfi lép, aki haláláig gúnyt űz a királyi udvarból, egyházból, feleségből, családból, minden társadalmi szabályból....
A(z) Csokonai Színház előadása
Hozzászólások