A szolnoki tanács a város közelgő kilencszázadik születésnapjára (1975) drámát kért Örkénytől, aki - a Szigligeti Színházban szerzett jó tapasztalatokban bízva - kötélnek állt. Méghozzá - Székely Gábor emlékezete szerint - realista drámát ígért a jubileumra. Örkény látszólag megfogadta, amit a szolnokiaknak ígért: Kulcskeresők című darabja valóságos, hétköznapi környezetben, és a klasszikus dramaturgia szabályai szerint, egyetlen helyszínen, egy nap alatt játszódik. A darabnak jól körülhatárolható, összefüggő cselekménye van. Hősei hagyományos értelemben vett színpadi karakterek is amellett, hogy egy-egy magatartásformát reprezentálnak. "A Kulcskeresők érdekes keletkezéstörténetét az író egy interjúban mondta el; a darab eszerint abból a rövid nemzetkarakterizáló meghatározásból született: "álmodó nép vagyunk". A Kulcskeresők tehát a nemzeti önismerettel vívódó drámák sorát folytatja; ám hangvétele líraibb, oldottabb, s ez a líraiság összefügg a szerző megértő, megbocsátó alapállásával, mely erősebbnek bizonyul a kritikai attitűdnél."
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások