Az 1841-ben bemutatott Giselle talán az egyetlen romantikus balett, amelyet a világ minden jelentős balettszínpadán mind a mai napig játszanak. Adolphe Adam zeneszerző, és Jean Coralli, Jules Perrot és Marius Petipa koreográfus mesterek alkotása töretlen népszerűségnek örvend. A régi mondák, tündérmesék hol varázslatos, hol félelmetes világába kalauzoló története, a holdfényes völgyeket, titokzatos erdőket, kies mesetájakat ábrázoló díszletei, és a lenge tüllszoknyában, színes paraszti ruhákban előadott légies könnyedségű táncai mindig is ideális menedéket nyújtottak a hétköznapok sokszor fárasztó forgatagában. "Minden, ami titokzatos és távoli, földöntúli, az intim és termékeny viszonyba került a balettel" - mondta egykor Théophile Gautier, a librettó szerzője.
A világ első számú balettszínházai között számon tartott szentpétervári Mariinszkij Balett úttörő vállalkozásra szánta el magát, amikor 2010-ben a Valerij Gergijev rendezte Giselle előadását a legmodernebb technikai megoldások alkalmazásával 3D-ben rögzítette, és 2011-ben a világ számos országában bemutatta. Az Urániában látható 3D-s mozi egészen újszerű módon jeleníti meg egy klasszikus balett előadás szépségét, lendületességét, a nézők az Uránia nézőterén is úgy érezhetik, mintha a Mariinszkij Színház legjobb páholyát kapták volna egy estére.
A Natalia Oszipova és Leonyid Szarafanov főszereplésével megelevenedő történet egy egyszerű falusi lányról szól, aki halálosan beleszeret egy parasztnak öltözött, dölyfös hercegbe. Az idillt a herceg csalfasága darabokra zúzza, a lánynak fájdalmában meghasad a szíve. A balett második felvonásában Giselle szellemmé változva kísért a színpadon, bosszúszomjas nőlelkektől, a "villiktől" övezve, de a szerelem ereje legyőzi még a halált is, és a lány bocsánatot nyer egykori, immár bűnbánó kedvese számára.
A(z) Uránia Nemzeti Filmszínház előadása
Hozzászólások