Furnitur, avagy a kényelem utolsó percei

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Shivak Shurman naponta ötvenszer érkezik meg és indul el az előszobából. Nem a feledékenysége miatt. Ez a munkája. Egy bútoráruház előszoba részlegén dolgozik mint élő terméktesztelő berendezés, aki megmutatja a kedves vevőnek, milyen hangulatos tud lenni egy divatos előszoba. Három négyzetméternyi térben hetvenöt kilónyi szerencsétlen hús, napi nyolc órán át tartó bárgyú mosollyal a képén. Ez Shivak Shurman, a Furnitur (ejtsd: furnitúr) bútorstúdió alkalmazottja. Beletörődött, hogy sohasem kerülhet át sem a hálószobába, sem a nappaliba, de még a fürdőbe se. Pedig ott folyik csak az élet igazán. Nem épp az igazi, de legalább valami hasonló. Ám Shurman már belenyugodott, hogy örökre az előszobában marad. Ahogyan abba is, hogy nincs bátorsága, nincs humora, nincs nője, nincs jövője... Egészen addig, míg a jövője meg nem látogatta egy szép napon, és meg nem győzte, hogy igenis van bátorsága, van humora és lesz nője. Aztán már csak arra emlékszik, hogy valaki még jobban elrontotta az életét. Valaki, akit legszívesebben megölne... A probléma csupáncsak az, hogy ha csak egy ujjal is hozzányúl az illetőhöz, összeomlik az egész téridőkontinuum... az meg kinek hiányzik?

A(z) Újszínház előadása

Stáblista