Az 1183 karácsonyán játszódó cselekmény hőse Jean Anouilh Becket című művéből ismerősek: az ott bemutatkozó farkaskarmú, és farkasmosolyú ifjú angol király, II. Henrik tér vissza itt néhány évtizeddel öregebben, már gyengülő oroszlánként. Ám ellenfele nem a szelíd és hajhattalan szent Becket Tamás, Canterbury érseke, mint Anouilh-nál, hanem tulajdon felesége, a szépségéről és eszéről középkorszerte híres Aquitániai Eleonóra. Az itt 61 éves, de elpusztíthatatlan életerejű hölgy még húsz évet élt: utolsó hónapjait Shakespeare dolgozta fel a János királyban.
A két idézett mű időpontja között helyezkedett el az a páratlan drámai pillanat, amely az amerikai írót megkísértette. Henrik király - történelmi tény - már tíz éve viszonylag kényelmes várfogságban tartja intrikus hajlamú hitvesét, de a látszat megőrzése kedvéért különleges udvari alkalmakkor magához hozatja. Egy ilyen alkalom a karácsony is, amely Eleonóra számára afféle pünkösdi királyság. E viharosra forduló ünnepen csapnak össze a családon belüli politikai, érzelmi ellentétek.
Történelmietlen történelmi komédia. Nem parabola ez, nem modern, üzenettel rendelkező történelmi dráma: briliáns szórakoztató játék nagy egyéniségek apró-cseprő, de mégis történelmet alakító perpatvaraiból?
Szántó Judit
A(z) Győri Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások