Állati mesék

előadás, magyar, 1997.
+ 6 kép

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

A rendező naplójából:

Se misztika, se moralitás. A tiszta ész tiltakozik ezekben a mesékben a hamisság ellen, az igazságért.

Az állatmesék eredete a messzi múltba vész. Már Aiszóposz, az ókor le­gendás mesemondója is sok-sok újramesélő nyomán időszerűsítette az oroszlán, a róka, a bárány etc. etc. történeteit.

Aiszóposz egy púpos, fríg rabszolga. Miután ura felszabadítja, jelentős a szerepe a rövid életű számoszi demokráciában. Legendás mesemondó, messze földön ismert bölcs és közkedvelt tréfacsináló. Úgy tartják, Delphoiban gyilkolták meg, elirigyelvén tőle mesemondó hatalmát. Apollón, az értelem fényében ragyogó isten megbosszulta halálát - mint hírlik.

Aki ilyen kacagtatóan eszes, az vagy szent, vagy bölcs, vagy gyermek. Vagy szegény ember, aki már semmit sem veszthet.

Görögösen Aiszóposz, latinosan Aesopus, magyar átírásban Ezópus.
Nem is biztos, hogy élt. A neki tulajdonított mesék, Egyiptomtól Indiáig, Babilontól Nagy Sándor birodalmáig, sok-sok ismeretlen szerző közre­működésével születtek. Mindenesetre a legrégibb "hiteles" szöveget egy i. e. I. századból való papirusztöredék tartalmazza, a mesék gyűjteményét pedig különböző variánsokban középkori kódexek őrizték meg. Innen merít az a német szerző, aki Heltai forrása. Heltai meg Pete Laci barátunké, aki íróként működött közre a színre állítás során.

A mi tudós és vállalkozó hitújítónk, Heltai Gáspár ugyancsak megma­gyarította a fabulákat. A mindennapi kenyér mellé a XVI. század magyar polgárának élclapjára kerültek azok. Mi sem teszünk egyebet. Időzítjük az állati meséket.

Aiszóposz meséi, Jézus példázatai, Orwell állatfarmja. Micsoda esszétéma! A szegény ember indulata a démosz nevében.

Bábok és emberek, maszkok és emberek, állatok és emberek, párhuzam: ez nem zoológia! Animált helyzetek: elrajzolt nyomorúság.

A(z) Térszínház előadása

Bemutató időpontja:

1997. október 3., Térszínház

Stáblista

Hozzászólások