A bor című dráma irodalmi előzményét az 1898-ban megjelent Az én falum című novellagyűjteményben találjuk. A drámai adaptáció során az azonos című novellában felvázolt történetet dolgozza át Gárdonyi, számos szereplővel kiegészítve, így kerülnek be A bor történetébe a századforduló olvasóközönségének közkedvelt figurái: Göre bíró és Durbints sógor.
A történet középpontjában a falusi család idilli életének töréspontja áll. A férj, aki felesége kérésére éveken keresztül sikeresen távol tartja magát az italozástól, egy véletlenszerűen összecsődült ünneplősereg unszolására ismét a pohárhoz nyúl. Az így kirobban vita közben a feleség ellen tettlegességig fajul a helyzet, ezért az asszony elhagyja férjét és hazaköltözik. Ettől kezdve mindkét félnek a saját büszkeségével kell számot vetnie, hogy elérjünk a várva várt kibékülésig és természetesen, az elmaradhatatlan boldog befejezésig. A századforduló írói, szakmai közönsége fenntartásokkal fogadta a darabot, a közönségnél viszont maradéktalan sikert aratott Gárdonyi műve.
Az egyszerű történetet a kiváló jellemábrázolás és a zenei betétek teszik színesebbé.
A Tanyaszínház 2015-ös bemutatójára felkért alkotók elsősorban olyan színművet, olyan történetet kerestek, mely emblematikus helyet foglal el az egyetemes irodalomtörténetben, szórakoztató, de ugyanakkor, a felszínes szórakoztatáson túl a mai kor emberét is megérinti, vagy elgondolkodtatja.
A(z) Zsámbéki Színházi és Művészeti Bázis előadása
Hozzászólások