És még valami... Nagyon kevesen tudtak megmaradni embernek. És sajnos a háború után nem becsülték meg őket úgy ahogy kellett volna. Major tamás sajnos a saját irigységét, a háború előtti, és alatti népszerűtlenségét, a háború után bosszúra használta, és q nem érdekelte hogy mit tettek azok a színészek a háború alatt, aki a fasiszták ellen voltak, és embereket mentettek. Ráadásul mások is bosszúból mert nem voltak fasiszták, a háború után gáncsolták őket ahogy csak tudták. Szegény Jávor is ez miatt hagyta el az országot, és betegedett meg izraelben. Szóval, voltak bajok a fejekben, és vannak most is. És sajnos ferdít mindenki összevissza. Mintha nem tudnák, ha hitler megnyerte volna háborút, akkor ma már a magyar nyelv nem is létezhetne, és mindenki a németek rabszolgája lenne. De ezt felfogni, megérte már hosszú...
Nem keverték össze senkivel, mert különben nem menekült volna a többi fasiszta színészhez hasonlóan. Ez a kitaláció egy hasonló nevűről, megint csak egy mosdatás, aminek semmi értelme nincsen. Mint ahogy feleslegesen mosdatták utólag a többi színészt is, akik nem bánták hogy embereket irtanak ki, hogy gyerekeket tesznek vonatokra. Sőt, örültek neki..És a magyar nép mégsem tanult ebből sem, még közvetlenül a háború után sem, és azóta sem. Az oroszok nagy hibája hogy megengedték a mosdatásokat, a történelem ferdítéseket. De ne csodálkozzunk, hisz valójában őket sem az zavarta hogy embereket irtanak ki. Inkább az volt a gond, hogy hitler oroszországot is németországhoz akarta csatolni, ugyanúgy mint magyarországot, és minden országot európában. Csak ez zavarta az oroszokat, és egyáltalán nem érdekelte őket sem a zsidóság, sem a romák, sem pedig a szabadság, egyenlőség. Hisz náluk sem voltak ezek meg sosem. A zsidókat pedig ők is üldözték mindig is. A romákat már annyira nem, de a zsidókat igen. Szóval ez miatt megengedték a mosdatást, a kirekesztést a háború utáni magyarországon. Valójában nem érdekelte őket hogy fasiszták voltak e a színészek, vagy nem. Mindig kaptak valamit a családtól, akik szerették volna ha visszajöhetne az országba a családtagjuk, illetve hogy a családi nevük tiszta legyen, és mindenféle kitalációkkal, hamis tanúkkal általában el is érték ezt. Az orosz hatalom pedig nem állt útjukba, mert mindig kaptak valami ellenszolgáltatást. Ma már nincsenek oroszok akik megmondják hogy mit lehet és mit nem, így ma már a fasiszták mosdatása nemzeti ügy lett. Nem számít hogy hány ember, gyerek halála szárad a lelkükön. Senkit nem érdekel a mai napig sem hogy buzdították a népet hogy hagyják hogy a fasiszták azt csináljanak amit akarnak. Úgyhogy, egy nagy hazugság azok a történetek amikkel egyes embereket akarnak tisztára mosni, de sajnos a magyart ez nem érdekli mert gonosz. Csak ezekről szeret mindenki mélyen hallgatni. Na de majd egyszer mindenki Jézus elé kerül, és ott nem fogtok senkit félrevezetni. Mert Jézus nem a pápa, és ott mindent tudni fognak rólatok, hogy mit tettetek, mit gondoltatok valójában, és oda kerültök majd ahová valók vagytok.. És az nem a mennyország lesz abban biztosak lehettek..
Szilassy László SZÍNÉSZ
Születés: Nyírcsászári, 1908. február 13.
Halálozás: São Paulo (Brazília), 1972. március 30.
Eredeti neve: sopronyi Szabó László
Szülei: sopronyi Szabó Péter tanító, Csobay Piroska
Lakása: Rákospalota, Mária u. 12. (-1939), Budapest II. Vitéz u. 13/b (1939-)
A nagykárolyi, illetve a nagykállói gimnázium elvégzése után jogot hallgatott Budapesten, de 7 félév után a színészetet választotta: Szalay Károly társulatának titkára lett. Itt sikeres beugrás után kezdődött színészi karrierje. 1933-34-ben Kallós József társulatában, 1934-35-ben Szegeden, 1935-36-ban Miklósy Imre együttesében, 1936-37-ben Debrecenben játszott. 1937-1939 között a Belvárosi, 1939-40-ben a Magyar és az Andrássy úti, 1940-42 között a Pesti és a Vígszínház tagja volt. Ezután egy ideig nem vállalt színházi kötöttséget, egy-egy előadásra szerződött csak. 1944 őszén a Nemzeti Színház tagja lett. 1945-ben emigrált, 1946-tól Brazíliában, később Argentínában élt. 1950-ben az Argentínai Magyar Színjátszó Társaság vendége, 1951-től tagja volt. 1960-ban visszaköltözött Brazíliába. 1966-ban vitézzé avatták. Egy félreértés folytán összetévesztették egy hasonló nevű nyilas tiszttel, így közvetlenül a világháború után Magyarországon nyilasnak kiáltották ki, filmjeit betiltották, bár népbírósági eljárás nem indult ellene. E félreértés alól Ábel Péter cikke tisztázta 1990-ben (Ábel Péter: Történelmi nyomozás I—II. Szilassy László vagy Szabó? Színházi Élet, 1990/4. és 1990/5.).
off Kedves, hogy kommentelői munkásságomat elemzi. Nem szerencsés = inkorrekt, hogy ezt magában beszélve = nem a "válasz" gomb megnyomásával teszi, lehetőséget sem adva a reagálásra. Sajnos vagy szerencsére belenéztem ebbe a topikba...és ha már belenéztem, reagálok, ha szabad.
Úgy látszik, fogalma sincsen a fórum "protokolljáról" (ld. fent) és a magyar nyelvről sem sok, mert ha lenne, észlelné, hogy nem "önmagamnak" írtam, hanem mindig "válaszoltam" valakinek. Arról nem tehetek, hogy a közbülső beírások/nickek időközben eltűntek, törölhették fiókjukat, ennélfogva tűnhettek el 1-1 válaszom között a beírásaik. Remélem, megbocsátja, ha nem emlékszem, kik és miket irtak be egykor. Ha valamihez nem ért, ne engem tartson hülyének, inkább kapja elő a tükröt!
on Szeleczky Zita nyilas volt. Elég beguglizni, kiderül. Néhány széljobb portál dicsőíti, már ez is árulkodó rá nézve, a többi portál pedig b i z o n y í t j a. Aki nem hiszi, járjon utána. Én utánajártam. Nem (csak?) a férje tartotta nyilasnak, hanem a Népbíróság. Velük vitatkozzon! Az meg elég vicces, hogy engem úgy tüntet fel, mintha Páger Antal védőügyvédje lennék. Szíveskedjék elolvasni, amiket róla a saját topikjában írtam. Egyeseknek az is sok volt, kaptam is miatta eleget. (Nem érdekelt.) Ott is többen leiratkozhattak időközben, úgyhogy máris jelzem: ott s e m magamnak írogattam.
E.D. 4x írt önmagának. Nem is szeretnék vitatkozni és nem is fogok vele, de Págernak bizony volt a nyilasokhoz köze. Apám, aki abban a korban 1926-os születésével már eléggé otthon volt többször említette, hogy "Páger valami nagy szívességet tehetett a kommunistáknak, hogy hazajöhetett és itthon ismét a központba került." Ugyanez az E.D. Szeleczky Zita férjére építve nyilasozza a színésznőt, miközben akkoriban köztudott volt, hogy a taxicég tulajdonos férj egy könnyelmű, léha fráter vala és Szeleczky el is vált tőle. Apám orvoskollégája volt Szombathelyen Haltenberger egy közeli, egykori haverjának, akitől további részleteket hallott. Hát egy ilyen szavára pont nem kellene adni. Mellesleg azt még zsidó színészek is megírták, hogy Szeleczky soha nem ártott senkinek. Gyűlölte a kommunistákat és milyen igaza volt! :D
Zita vörös posztó egy igen befolyásos kör szemében, míg Páger - aki szintén nagyszerű színész volt, csak éppen nem jellembajnok - akárcsak Kiss Ferenc - már feloldozást nyert.
Ennyi szamársággal, ami itt alattam áll, nem fogok foglalkozni, abból (itt) már évekkel ezelőtt kinőttem. Eddig sem folytattam vitát, csupán leszögeztem, hogy "nem törekszem újszerű okfejtésre, csupán szeretem a valós tényeket." Ezt továbbra is fenntartom. Ezért és csak ezért:
1) "...kivéve Págert, aki... nyilas létére ...": Páger n e m volt "nyilas".
2) "...akik viszont az új rendszer által lettek üldözve, soha többé nem játszhattak ugyebár, kivéve Págert, ...": erre a legenyhébb kifejezés az, hogy ordas baromság. Hogy csak a fő-fő fasisztát, a zsidótlanító színészkamara elnökét, a Szálasi által Nemzeti-igazgatóvá kinevezett Kiss Ferencet említsem: 8 évet ült, majd visszatér(hetet)t a színpadra, sőt, a Kádár-kormány 1963-ban Érdemes művész címmel tüntette ki. Előbb-utóbb mindenki visszatér(hetet)t és játsz(hat)ott. Legfeljebb nem "tért vissza". Nincs több megjegyzésem, jó Szálasizást és Szilassyzást mindenkinek!
Az egyik beírás: "Sajnos a háború az õ színészi pályafutását is kettétörte." erõs csúsztatás.
SzL színészi pályafutását a háború nem kettétörte, ellenkezõleg, ilyen-olyan okokból magasba röpítette filmen, színpadon, életben.
Színészi pályafutását a háború ÉS már a háborút megelõzõ megelõzõ évek azon sokaknak törte ketté részben v végleg, akiket az 1938-tól bevezetett fajvédõ (ismertebb nevén: zsidó-)törvények leparancsoltak a színpadról, filmvászonról, mindenhonnan. Szilassy nem tartozott ebbe a körbe, sõt, õ az 1938-44 közötti korszak egyik klakkos-frakkos csillaga volt, a korosodó és a hatalomnak egyre kevésbé tetszõ Jávor egyik lehetséges de kevésbé tehetséges utódjaként.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások