Az ezerarcú Robert Babicz, egykori, legendás nevén Rob Acid lassan húsz éve aktív a szakmában. Hírnevét illetve azt, hogy ilyen régóta helyt tud állni a producerek és DJ-k soha nem látott dömpingjében, annak köszönheti, hogy kétévtizedes karrierje során soha nem volt hajlandó leragadni egyetlen hangzásnál.
A lengyel származású, de Kölnben tevékenykedő művész a múlt évtized legelején belecsöppenve acid house és technó hőskorába egy pillanat alatt tudta, hogy "hazaért". Ez volt az, amit mindig is keresett. Ráadásul volt olyan merész, hogy egész egyszerűen felkereste az acid ősatyákat, és a Hardfloor duó egyik tagjától, Oliver Bondziótól egész egyszerűen arcátlanul kölcsönkérte Roland 303-as szintijét, 606-os és 909-es dobgépét. Elég korrekt választás mind az előadók, mind a hangszerek terén, nemde?
Nem mindennapi érzéke a zenéhez azonnal átütött művein, és már kezdeti próbálkozásait is siker koronázta, hiszen második maxiját az angol FFRR licenszelte, majd rövidesen szerződést kötött az acid korszak egyik legnevesebb kiadójával, a Junkfooddal. Miután itt is sikert sikerre halmozott, Európa akkori legnagyobb technó kiadójához, a Force-hoz szerződött.
Babicz hosszű működése során soha nem tűnt el a színfalak mögött, de még csak egy kisebb hullámvölgyet sem írhatunk a számlájára. Acid és technó klasszikusai mellett készített zseniális ambientet a Mille Plateux-nek, 2003-ban belekezdett egy jazz projektbe, de 2004-2005 tájékán mégis úgy tűnt, mintha egy teljesen új és friss Robert Babicz lépett volna az elektronikus zene világába, aki vadonatúj hangzásával zökkenőmentesen tudott csatlakozni az új évezred zenei krémjéhez is.
Ez persze nem volt véletlen. Babiczot sem hagyta érintetlenül a Németországban tomboló minimál technó forradalom, és hangzását gyökeresen átalakítva új stílusokban próbálta ki magát - hangos sikerrel kísérve. Az Audiomatique kiadónál megjelent Markatech/Sleeping Beauty maxijával Robert megteremtette a tökéletes átjárót a progressive house és a minimál technó között, így nem meglepő, hogy felvételeit Sven Väth-től John Digweeden át Terry Francisig mindenki szívesen játszotta.
A német producer szakmai kiteljesedését azonban egyértelműen a 2007-es A Cheerful Temper című album hozta meg. Ebben az időszakban felvételei nem kisebb lemezlovasok mixlemezein szerepeltek, mint Dave Seaman, Nick Warren vagy John Digweed, amikor pedig már mindenki azt hitte, hogy Babicz ennyi munka után egy kis pihenőre vonul, tavaly ismét óriásit robbantott. A Way Out West Spaceman című opuszára készített remixe valamint Dark Flower című saját nótája egyértelműen 2008 legnagyobb slágerei között landolt.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások