Az aktuális rész ismertetője: Szomorú tény, hogy a világon elterjedt a borhamisítás, vagyis úgy próbálják értékesíteni a bort, mintha az márkás bor volna. Ezért nagyon fontos a borszakértő szerepe, valamint a termelő aláírása. Nem a termelőhely, hanem az eredet a fontos. A bor egyetlen garanciája tehát a szőlősgazda szava. Ha szignál egy bort a bortermelő, az legalább 30 évig tart. Ez különbözteti meg a bortermelést a mezőgazdaság többi ágától. Ha burgonyát termeszt, nem szignálja a burgonyát. A boros palackot viszont aláírja. A borvilág, ahogy egy borbíráló látja, két világ. A 90%-a ipari termelés, robotgép-mentalitás, reklámozás, ügyeskedés. És a megmaradt, kicsi rész pedig az, hogy a bortermelő a maximális minőséget akarja kihozni a szerény méretű szőlőjéből.

A műsor ismertetése: A bor a nyugati civilizáció, kultúra és a jó élet szimbóluma. Jonathan Nossiter Borvilág című filmje ebből indul ki. A film izgalmas és gyakran szórakoztató képet nyújt a borkészítés iparáról: tényfeltáró utazást teszünk egy üzletág világában, melynek évezredes hagyományai vannak, és napjainkban óriási változás előtt áll. Mint sok más hagyományt, a szőlészetet is mostanában éri utol a globalizáció. Az egykor családi kézben lévő szőlők vállalati tulajdonba kerülnek. Egyetlen amerikai borkóstoló véleménye egyik pillanatról a másikra bizonytalanná teheti a sorsát egy egész szőlőtermesztő régiónak akár évekre is. A "napahatás" a vörösbort adó szőlőültetvényekre olyan elsöprő, hogy hosszú ideje fennálló pincészetek hirtelen úgy találhatják, hogy termékeik élvezhetetlenekké váltak. Nossiter egy tucatnyi, világszerte ismert borgurura irányítja kameráját, mikrofonvégre kapja vállalatok ügyvezető igazgatóit, borászokat, importőröket és borkostolókat. A szószátyártól a szűkszavúig, a nagymenőtől a szegény munkásig a legkülönbözőbb perspektívákból vehetjük szemügyre ezt az iparágat, és a dickensi figurák felvonultatása csak egy a film nyújtotta örömök közül.