Az aktuális rész ismertetője: A Szovjetunió 1956-ban a Világűr békés célú felhasználásának és kutatásnak lehetőségét ajánlotta fel a szocialista országok számára. Hazánk 2 évvel később aláírta az Interkozmosz programhoz való csatlakozási szerződést, aminek egy pontja lehetővé tette a tagországoknak, hogy kozmonautát küldjenek a világűrbe. 1978-ban Farkas Bertalan is jelentkezett űrhajósnak.
1980. május 26-án Valerij Kubaszovval együtt indult a világűrbe a Szojuz-36 űrhajó fedélzetén. A Szaljut-6 űrállomáson Farkas a magyar kutatóintézetek által tervezett orvosbiológiai, fémtechnológiai, fizikai, távérzékelési és erőforrás-kutatási kísérleteket és megfigyeléseket hajtotta végre.

A műsor ismertetése: 1957-ben, az első műhold pályára állításával az emberiség történetének minden korábbitól eltérő új időszaka, az űrkorszak kezdődött el. A hordozórakéták kutatóeszközöket emeltek a magasba, majd a szondák a Holdat célozták meg és elindultak a szomszédos bolygók, a Vénusz és a Mars felderítésére. Közben az ember is eljutott a világűrbe, hogy tapasztalatokat szerezzen, a műholdakat pedig kezdték szolgáltatási célokra is használni. Az űreszközök fejlesztése amerikai-szovjet versengés jegyében zajlott, amelyben mi, magyarok is szerepet vállaltunk. Miközben mindenki emlékszik Farkas Bertalanra, az első magyar űrhajósra, kevesebben tudják, hogy tudósaink részvétele az űr kutatásában nemzetközileg elismert eredményeket hozott. Mérnökeink olyan technológiai újításokat tudtak és tudnak ma is - felmutatni, amelyek nélkül szegényebb lenne a világegyetemről alkotott képünk.