Az aktuális rész ismertetője: A művészet templomai című, Itália gazdag kulturális örökségét bemutató ismeretterjesztő sorozat páratlan értéket képvisel. Leonardo di ser Piero Da Vinci a reneszánsz kor legnagyobb alakja volt, egyszerre festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Leonardo Da Vinci fantasztikus életéről megannyi könyv olvasható, kalandjait kiszínező, látványos tévésorozat is készült, virtuális túrára azonban eddig senki sem invitált minket a nagy reneszánsz polihisztor életével kapcsolatban. Ezt teszi most Luca Lucini rendező "A művészet templomai" c sorozat A dokumentumfilmes elemeket és történelmi karaktereket életre keltő, játékfilmes részeket vegyítő alkotást a 2015-ös Milánói Expo keretében megrendezett nagyszabású Leonardo-kiállítás ihlette, amely hat év előkészítő munka után, 12 szekcióban mutatta be a nagyközönségnek a világ számos tájáról Milánóba szállított lenyűgöző festményeket és rajzokat. A Milánói Király Palotában megrendezett kiállítás "virtuális tárlatvezetése" mellett a film kitekint a város Leonardóhoz kötődő további nevezetességeire is, és kiemelt hangsúlyt kap az Atlanti Kódex, a itáliai polihisztor tudományos és mérnöki jegyzeteinek, rajzainak esszenciális gyűjteménye. Új nézőpontból tűnik fel a mozivásznon Az utolsó vacsora legendás freskója; a milánói Nemzeti Tudományos és Technológiai Múzeumban feltárulnak Leonardo vakmerő mérnöki kísérletei. A mozinéző bejárhatja Leonardo szőlőskertjét is, melyet az Expo tiszteletére nemrégiben állítottak helyre. És mit is keresett Leonardo Milánóban? Miután Firenzében Andrea del Verrocchio festő kezei közt kitanulta a festészet és a a szobrászat alapvető technikáit, és elkészítette első saját munkát, Leonardo Da Vinci 1482-ben elnyerte Milánóban Ludovico Sforza herceg udvari tudósának és művészének állását. A városban éveken át elhalmozták megrendelésekkel: ezek közül a legjelentősebb a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskója, Az utolsó vacsora, amellyel 1498-ban készült el, és amit már életében a téma legtökéletesebb megjelenítéseként kezdték méltatni, a nyugati világ főműveként tekintették. A festő a Sforza hercegek bukása után rövid kitérővel ismét Firenzébe költözött, ahol Cesare Borgia szolgálatába állt, de 1506-ban Charles d'Amboise marsall, a Milánói Hercegség francia kormányzója Milánóba hívta Leonardót, aki egészen 1513 alkotott itt, megfestve a Sziklás Madonna egyik változatát és a Szent Anna harmadmagával, de vízvezetékeket és új kormányzói palotát is tervezett. (Eredeti hang digitálisan.)

A műsor ismertetése: A dokumentumfilmes elemeket és történelmi karaktereket életre keltő, játékfilmes részeket vegyítő alkotást a 2015-ös Milánói Expo keretében megrendezett nagyszabású Leonardo-kiállítás ihlette, amely hat év előkészítő munka után, 12 szekcióban mutatta be a nagyközönségnek a világ számos tájáról Milánóba szállított lenyűgöző festményeket és rajzokat, köztük a Louvre-ból kölcsönzött La Belle Ferronie-t. A Milánói Király Palotában megrendezett kiállítás "virtuális tárlatvezetése" mellett a film kitekint a város Leonardóhoz kötődő további nevezetességeire is. Kiemelt hangsúlyt kap a filmben az Atlanti Kódex, a itáliai polihisztor tudományos és mérnöki jegyzeteinek, rajzainak esszenciális gyűjteménye. Új nézőpontból tűnik fel a mozivásznon Az utolsó vacsora legendás freskója; a milánói Nemzeti Tudományos és Technológiai Múzeumban feltárulnak Leonardo vakmerő mérnöki kísérletei. A mozinéző bejárhatja Leonardo szőlőskertjét is, melyet az Expo tiszteletére nemrégiben állítottak helyre.