Az aktuális rész ismertetője: Bár a füves pusztaságok hatalmas állatcsordáiknak köszönhetően világszerte kivételes helyet foglalnak el a természetes élőhelyek között, a szavanna, a sztyeppe és társaik a legveszélyeztetettebb területek közé tartoznak a Földön. Az ökológus Allan Savory szerint azonban van remény: azt állítja, hogy ha a ragadozók képesek egyensúlyban tartani egy ökoszisztémát, akkor az ember is meg tudja tenni ezt. A filmben a maszáj harcosoktól a számi rénszarvaspásztorokig olyan őshonos népcsoportok közé látogatunk, amelyek élete szétválaszthatatlanul összefonódott egy-egy híres állatfajjal.

A műsor ismertetése: A fenntartható fejlődés és a Föld megmentése titkát ma már világszerte tudósok sokasága kutatja. Holott meglehet, csak meg kellene vizsgálniuk, hogy miként élnek az utolsó organikus népcsoportok. A háromrészes sorozatban egy elkötelezett humánökológus a világ legkülönbözőbb tájain azt igyekszik bebizonyítani, hogy a jövőbe a múlton át visz az út.

Az Ember és vadont nézve elsőre azt hinnénk, hogy "csupán" egy újabb gyönyörű természetfilmmel van dolgunk. Hisz ez a sorozat is tűéles, bravúros felvételeket mutat be; itt is egzotikus állatok a főszereplők; és a történetek színpadául itt is távoli, meseszép tájak szolgálnak. De azután fordul a kamera, és beúszik a képbe az a szereplő, aki minden más természetfilmből hiányzik: az EMBER, aki pedig mára fontosabb tényezőjévé vált a vadonoknak, mint bármelyik másik állatfaj.

A sorozatban Dr. M. Sanjayan professzor az afrikai szavannától az amazóniai esőerdőig azt mutatja meg, hogy a természet erőforrásait miként lehet úgy kiaknázni ma, hogy ezzel ne csökkentsük a jövő gazdagságát és sokszínűségét. Lehet, hogy az őslakos organikus népcsoportok régóta tudják azt, amit a modern ember kétségbeesetten kapkodva most akar megtanulni?