Az aktuális rész ismertetője: A Mestersége színész-sorozat mai adásában a történelmi hősöket legendásan megelevenítő, ugyanakkor megújulni is mindig kész, „Berzsenyivel zengő mellkasú”, derűsen komoly Bessenyei Ferenc beszél a „csak”-színész-lét este héttől tízig tartó hatalmáról; a mesterségbeli ügyeskedésen túlmutató hivatásról; a tehetséget kibontó időről és titkos szerepteremtő energiáról; valamint arról a folyamatról, hogyan születik meg a belső és külső káoszból a nézőnek szóló, ráismerhető, tiszta és hiteles üzenet, az emberi viszonyok tisztasága képletében. Egy olyan színházteremtő korszakot idézünk meg, melynek művészi alkotói és alakítói egy csodálatosan szép színházat őriztek az idegeikben, ahol az érvényes előadások szépséget sugároztak és útjelzőkként szolgáltak az emberek számára. Vallja, hogy az érdemes élet nem más, mint a néptanító erkölcsi szintjére való felküzdés. A világ sokat változott, győzedelmeskedtek a Jágók, a rossz indulatok, és az egymásnak való „háttal élés”. Az életbe, az emberekbe és a hivatásába állandóan szerelmes Bessenyei hiszi azonban, hogy az örök dolgokat őrzi az idő és hogy csak az a művészet a jó, mely az emberi szellem tisztességének szolgálatában az embert az ember-méltóságára ráébreszti és fölneveli.

A műsor ismertetése: Ismert színészek életét bemutató sorozat. Beszélnek gyermekkorukról, iskoláikról, hogyan kerültek a pályára. Szélsőséges indulatokról, az érzelmi viharokról, az elégedettségéről, a sikertelenségéről, a szemérmességről, a koncentrálásáról, a rendezőkről, a tanításról, a türelem szükségességéről, a sértődésről, a színpadi beszédről, a szinkronról, a színészmesterségről, az igazi színházról.