Az aktuális rész ismertetője: Osztap Bender, a zseniális szélhámos rezignáltan körülnéz az álmos (szovjet) kisvárosban és megállapítja: "Ez nem Rio de Janeiro". Elindul szokásos pénzszerző körútjára, ez alkalommal egy magasrangú hivatalnokot vág meg azzal a trükkel, hogy a hős Schmidt hadnagy árvájaként mutatkozik be. De nem ő az egyetlen, aki ezzel a csellel próbálkozik. Az ismeretlenségből felbukkant "testvérének", Sura Balaganovnak elmondja, hogy álmai megvalósításához 500 ezer rúbelre lenne szüksége. Sura közli vele, hogy létezik egy szovjet milliomos, és azt is tudja, hol lakik. Osztap Bender tehát útnak indul Surával és Panyikovszkijjal, hogy megszerezzék a milliókat.

A műsor ismertetése: Ilf és Petrov szerzőpáros eredetileg regénytrilógiát szándékozott írni Osztap Bender kalandjairól, ám a tervezett trilógiának csupán két része készült el: az első rész, a 12 szék 1928-ban, a második rész, az Aranyborjú pedig 1931-ben. A főhős célja mind a két kalandos pikareszkregényben azonos: szeretne milliomos lenni, s e cél érdekében zseniális konspirációs játékba fog. A vágyott pénz utáni hajsza során bejárja az országot, s kacagtatóan szellemes kalandjai során lelepleződik a korabeli orosz élet megannyi visszássága.

"Ez nem Rio de Janeiro" - állapítja meg rezignáltan Osztap Bender, a zseniális szélhámos, amikor körülnéz vándorútja egyik állomásán, a tipikus szovjet kisvárosban. Az elhíresült mondást hosszú évekig Magyarországon is idézgették az emberek cinkos összekacsintással, a szocializmus visszásságaira utalva. A regény népszerűségére jellemző, hogy 1974-ben Szinetár Miklós is rendezett egy tévéjátékot a regényből, Darvas Ivánnal a főszerepben. A történetet az akkori magyar viszonyok közé ültetette át a Szinetár-Gyurkó alkotópáros, az "áthallás" tökéletesen sikerült.