A 12 hónap az erdőn egy színes, 12 részes magyar természetfilm-sorozat, ami az erdők élővilágát mutatja be januártól decemberig. A jeleneteket nagyrészét a gemenci, a zempléni, a gyulaji, a budai, a pilisi erdőkben forgatták.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
petrasbence92@gmail.com
2021 jan. 06. - 18:17:44
Kedves Port.hu szerkesztők!
Kérem, hogy Mécs Károly nevét is tüntessék fel, aki a sorozat narrátora!
Köszönöm!
Ha már valamit a Wikipédiából másolnak be az ismertetõbe, akkor kéretik a forrást feltüntetni, mert utána a Wikipédián velünk kezdenek vitatkozni, hogy a Port.hu-ról másoltuk a szöveget, miközben itt ez fordítva van!
Köszönöm!
Köszönöm hogy össze-vissza kezdik a mûsorokat. Bekapcsolom a tevét és mit látok, már rég megy a mûsor. Még egyszer köszönöm, a dalos mûsorhoz volt gondolom fontosabb igazodni.
Nagyon sajnálom, hogy itt is kezdenek egyesek durvulni, de nagyon!!! Remélem csak arról van szó, hogy nem gondolta meg, amit leírt. Ellenkezõ esetben javaslom, kérjen bocsánatot...
Puszilom a köztévé mûsorszerkesztõit! Az M1-en közben egy gyönyörû BBC természetfilm megy, tudom, hogy feltalálták a videót, meg ilyesmi, de akkor is marha a szerkesztõség!
Gyönyörû ez a filmsorozat. Aki teheti, feltétlenül nézze meg. Gyerekeknek is ajánlom. Sokat tanulhatnak belõle, s rengeteg élményt szerezhetnek. Nem mindennapi, - idõnként az alkotókat is meglepõ - pillanatok láthatók. Vivaldi zenéje telitalálat s a narrátor - Mécs Károly - hangja még élvezetesebbé teszi a filmet. Évek óta vártam a sorozat adására, ismétlésére. Tudtam, hogy rengeteg munka van benne, de a 6 évre nem gondoltam. Ennek tudatában még inkább értékelem a filmet és csodálom a film készítésében résztvevõk elszántságát, kitartását, munkáját. Ez számomra még inkább megbecsültté teszi e filmet. Ez a film számomra a legszebb és legkedveltebb filmsorozat. Remélem voltak/lesznek még további sikereik a film készítõinek. Hálás köszönet a munkájukért: KE
Gondoltam, hogy tudod, de ez "magas labda" volt! Bocs....:D
Egyébként igazad van, manapság nem csinálnak szinte semmi természetfilmet saját erdeinkrõl, vadjainkról. Sajnos. Egy igazi vadász nem gyilkolni jár, hanem "ápolja" a vadállományt. Nyitott szemmel jár és a "hibás" egyedeket próbálja kiszelektálni a többiek közül. Persze vannak a gyilokmókusok, akik éjjel reflektorral, terepjáróról lövik a gyanútlan állatot. Sajnos elég sok van belõlük! :(
Úgyhogy a rendes vadászokat nem kell utálni, sõt, sokat tesznek egy adott terület vadállományának feljavításában. Kezdve a fent elmondottakkal és folytatva például a téli etetésekkel és még sorolhatnám...
Lényeg, hogy jó ez a sorozat és reméljük még jó sok generáció láthatja a tv mûsorán. :)
Mivel a Port.hu-n semmi sincs róla, ezt a cikket bemásolom ide, bár szerintem szinte nincs olyan ember itthon, aki ne ismerné ezt a sorozatot! Ennek ellenére legalább ennyit megérdemel, mert nagyon jóra sikeredett!
A Port.hu pedig szégyellheti magát....
"A Tizenkét hónap az erdõn címû film 6 éven át készült, s felejthetetlen sorozata ma is éppen úgy hat, mint húsz éve. A sorozat forgatásáról Rácz Gábor, a Pest Megyei Vadászkamara elnöke mesélt.
Ki tudja, mennyi embert nyitottak meg a természetszeretetre az elmúlt évtizedekben olyan legendás magyar filmek és sorozatok, mint a Gyöngyvirágtól lombhullásig, a Másfél millió lépés Magyarországon vagy a Tizenkét hónap az erdõn?
Mi kell a természetfilmezéshez ma? Elsõsorban megszállottság – mondja Rácz Gábor, miközben reggeli kávénkat keverjük a Pest Megyei Vadászkamara tárgyalójában. – Teljes elszántság, mert miközben egy olyan sorozat, mint a harminc évvel ezelõtt készült 12 hónap az erdõn ma nagyon sokba kerülne, pénzt nemigen hoz a konyhára. Szerény költségvetéssel dolgoztunk – emlékezik vissza a forgatásra –, két ember, egy kocsi, egy kamera: ez volt a stáb. Hat éven át folyamatosan ezzel foglalkoztunk, a szarvasbõgésrõl szóló részt például négy évig, augusztus végétõl szeptember közepéig, hajnaltól késõ estig a kamera mögött állva vettük fel. Ma ezt Magyarországon így nem tudom elképzelni. Száz-egynéhány filmet forgattam már, s azt hittem, a Megsebzett bolygó lesz életem fõ mûve, de kiderült, hogy nem: a 12 hónap az erdõn a legfontosabb, a nevem összeforrt az évtizedek alatt vele – vallja Rácz Gábor.
S hogy kezdõdött minden? Rácz Gábor mint szenvedélyes lepkegyûjtõ elõször Kollányi Ágoston Örök megújulás címû filmjének stáblistáján szerepel, majd egy életre elkötelezi magát a természetfilmezés mellett. S nem csak a természetfilmezés élte virágkorát a Magyar Televízió Natura szerkesztõségén belül: a 12 hónap az erdõn olyan gazdag vadállományról ad számot – mintegy kordokumentumaként a hetvenes-nyolcvanas évek erdõ- és vadgazdálkodásának –, amely ma már csodaszámba megy. – Ekkor indult be a külföldi vadásztatás, ez volt a fénykor – de milyen áron? – teszi fel a költõi kérdést a vadászkamarai elnök, majd folytatja: ez a látványosan túltartott vadállomány ma már nem létezik, az utóbbi évtizedekben megindult az egyensúly helyrebillentése, szakszóval az „apasztás”. Mindeközben sajnos külsõ hatások miatt évrõl évre csökken az érintetlen területek nagysága (jó példa erre, hogy a ma beépített budai hegyek néhány évtizede még egybefüggõ erdõséget alkottak, vagy hogy a fõváros egyik legjobb vadkacsázóhelye a mai Nemzeti Színház helyén volt…).
Rácz szerint a természet a szemünk elõtt válik kultúrsivataggá, fõként a rohamosan terjeszkedõ áruházláncok, ipari parkok miatt. A megoldást erre a rendezõ-vadász abban látja, hogy nem az egyes fajokat, hanem az élõhelyet kell védeni. Akár a 12 hónap az erdõn készítésekor, most is fontosnak tartja a vadászat megismertetését a közzel: – Sajnos ma is sokan csak úgy ismerik a vadászt, mint aki lelövi a vadat, holott a vadászok rengeteg pénzt fektetnek ma is az etetésbe, a vadgazdálkodásba, hiszen legnagyobb vágyuk, hogy gyerekeik legalább annyi vadat láthassanak az erdõben, mint õk most. A közös cél: megvédeni a természetet a rongálástól, a kijelölt utakról letérõ lovasoktól, quadosoktól, kroszmotorosoktól, akik a vadászok és az erdészek által fenntartott, védett, ellenõrzött élõhelyek harmóniáját megbontják, s akiknek „köszönhetõen” végül eltûnik az erdõbõl a vad. Ez a közös cél nem a tiltás volna, hanem a szigorú szabályozás.
Érzõdik, ahogy Rácz Gábor mindezt mondja, ugyanazzal az életszeretettel teszi, mint amelybõl a 12 hónap az erdõn fakadt. A januártól decemberig az erdõben kalandozó kamera egy olyan harmonikusan létezõ erdei ökoszisztémát mutatott be a nyolcvanas években, ahová a mai felpörgött világ embere természetes igénnyel visszavágyik. Ez az ország folyóival, ártereivel, hegységeivel, erdeivel gyönyörû. A természetet nemcsak járni, de érteni, tehát gondozni és megõrizni is kell.
(MNO - Muray Gábor)"
És a gyönyörû sorozathoz kiválóan illik Vivaldi zenéje, ez is tökéletes választás volt a készítõk részérõl.
Mindegyik egy külön csoda, de nekem a legkedvesebb a TÉL!!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások