Egy igazi tündérmese az Égiekről és a Földiekről. Egyszer volt, hol nem volt, még az Üveghegyen is túl, volt egyszer egy királyság. A király egy napon az udvar szökőkútjában megpillantott egy gyönyörű tükörképet, egy senkihez sem hasonlatos arcot, s azonnal beleszeretett. Ez a gyönyörű égi jövevény nem volt más, mint a Szivárvány. Apja a források Ura, aki a földkerekség minden csepp vizén uralkodott. Szivárvány apja nem nézte jó szemmel, hogy leánya is beleszeretett a királyba. Oly annyira megszerették egymást, hogy a király megkérte Szivárvány kezét, s a leány boldogan igent mondott. A baj csak az volt, hogy mivel Szivárvány az Égiek leánya, ezért a Földön csak úgy élhet, ha elegendő vize van. A földi király mindent megadott, hogy felesége boldog legyen. De Szivárvány apja nagy haragra gerjedt, s elapasztotta a föld vizeit. Szivárvány egy gyönyörű leánygyermekkel ajándékozta meg a királyt, azonban a boldog párnak, s a király udvarának, elapadt a vize. Szivárvány napról-napra sápadtabb, s betegebb lett. A király a források Urához fordult kegyelemért, de Szivárvány apja hajthatatlan volt. Leánya egy éjszaka úgy határozott, hogy visszatér az Égiek Birodalmába.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások