Programkereső

Nazarín

Bakancslistához adom
mexikói-argentin filmdráma, 94 perc, 1958

Értékelés:

11 szavazatból
Szerinted?
4 hozzászólás
Don Nazarín szegény lelkész, aki utcanők és tolvajok között él. Amikor a papot szokatlan életvitele miatt vizsgálat és áthelyezés fenyegeti, felcsap vándorprédikátornak. Mellé szegődik a prostituált Andara és egy másik asszony: Beatriz is, akit nemrég hagyott el a szerelme. Mindketten csodatevőnek tartják a férfit, amiért aztán a hatóság letartóztatja hőseinket.
Forgalmazó: Örökmozgó

Stáblista:

Szereplők

Francisco Rabal
Don Nazarin lelkész
Rita Macedo
Andara
Marga López
Beatriz
Jesus Fernandez
Ujo
Ignacio López Tarso

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
Jim Hacker 2014 okt. 11. - 09:42:43
Buñuel számos mestermûve közül is kiemelkedik. Egy papról szól, aki a krisztusi tanítás alapelveit teljes mértékben betartja, azok szerint él és cselekszik. A legalapvetõbb kérdéseket boncolgatja az egyház szerepérõl, sõt fennállásnak jogosságát is megkérdõjelezi.

- SPOILER szinte végig - Ne olvassa le az aki még nem látta és szeretné megnézni!!

Nazario atya az egyház rosszallását kivívja bár ez egyáltalán nem áll szándékában. Egy bérházban talál magának otthont, egy szegénynegyedben ahol szomszédai jó része szerencsétlen vagy züllött ember. Az atya mindenét megosztja a rászorulókkal, mégis gyakran meglopják. Bár elfogadná a megrovást, sõt kiközösítést az egyház részérõl, végül úgy határoz, hogy ezt nem bevárva önként távozik a római katolikus egyház (persze lehetne más is) kötelékébõl. Az egyházi vezetõk (anyagi) támogatását addig sem kérte, ezután azonban már nyíltan koldulással próbálja eltartani magát. Egy felszentelt pap, aki nem találja megalázónak a koldulást! Innentõl kezdve a filmben Nazario tiszteletest nem látjuk többet papi reverendában. Nemsokára már mezítláb jár, és ahol koldulással nem boldogul ott, cserébe felajánlja, hogy dolgozik az ételéért. Vagyis nem pénzért akar kétkezi munkát végezni!

Nazario atyát néhányan szentnek vélik és csodatévõnek is hiszik. A film szerintem legerõsebb jelenetsoraiban az atyát szegény könyörgõ nõk veszik körül, aki szinte félistenként tisztelik, azért hogy egy haldokló gyermekhez hívják. A keresztényi elvekhez mindig hû pap jámbor de nem ostoba. Jól tudja hogy szentségtörés lenne a tébolyultan vallásos asszonyok csodaváró kérésének eleget tenni, azonban a betegért elvállalja hogy a kislány ágya mellett imát mond. Ekkor a magányos alakként álló atyát bálványimádó, megszállott asszonyok veszik körül, akik babonás révületben, a fekete mágia egy fajtáját bemutatva rikoltoznak.

A papot egyre több vád éri, ezek között talán a legsúlyosabb, hogy két nõvel él együtt, pontosabban zarándokol, ami ugyebár ellentmond a cölibátusnak. A két asszony, Beatriz és Andara, addig könyörög Nazarionak, amíg végül megengedi nekik, hogy kövessék. Itt is egyértelmûvé válik, hogy követõje csak Jézusnak lehetett, a pap ezzel ugyanúgy tisztában van, de Beatrizt és Andarát nem tudja eltéríteni ebbéli szándékától.

A történet kegyetlen véget ér. Az atyát nemcsak az egyház ítéli el, hanem a 'nyája' is elhagyja. Az emberek megvetése mellett Nazario papot a többi bûnözõtõl elkülönítve kíséri egy õr az országúton, ahol véletlenszerûen elhalad egy lovaskocsi, rajta Beatriz és annak durva lelkû férfi barátja. A nõ már fel sem ismeri a megtört papot
Válasz
Elsie Beckman 2010 dec. 15. - 12:19:02
korai
Válasz
Elsie Beckman 2010 dec. 15. - 12:18:08
Erõs túlzás azt mondani, hogy ez Bunuel korábbi korszakából való. Neki Mexikó volt a filmkészítés igazi otthona, ahol filmjeinek nagy részét elkészítette, a Viridiana utáni idõszakhoz képest persze korábban volt, de az csak a vége a karrierjének, bármennyire is zseniális. Bunuel igazi filmjei Mexikóban készültek el, itt kapta a legnagyobb szabadságot. Mellesleg a hozzászólásod elég sokat árul el a filmrõl, örülök, hogy nem olvastam el a film megnézése elõtt, viszont az észrevételeid helyt állók.
Válasz
feketevipera 2010 nov. 18. - 10:56:58
A Nazarin egy nálunk talán kevésbé ismert Bunuel-film, még a rendezõ korai korszakából. Az atya akár Jézust is mintázhatná (még a neve is a Názáretire utal), életmódjával, szelídségével igazi keresztény példát mutat. Mindezzel viszont eltér a "hivatalos" egyházi felfogástól, szinte még a feljebbvalói is megvetik. Jézushoz hasonlóan õ is a szegények, a bûnösök között él, igyekszik megmenteni a lelküket. Testi-lelki szenvedéseket is el kell viselnie, s közben csak néhányan tartanak ki mellette. Végül azonban egy tolvaj talán ráébreszti arra, hogy ezzel nem sok jóra fogja vinni (legalábbis én így értelmeztem), hiszen a bûnözõk közé került. A két nõi fõszereplõrõl is érdemes már szót szólni. Beatriz a csendes, beletörõdõ nõtípust jeleníti meg, aki azonban idõnként képes kiállni a maga igaza mellett. Ándara pedig harciasabb nõszemély, õ az erõszakosabb, a nehezebben beletörõdõ, õ aktívabban harcol a papért. Végül is azonban mindannyiukra a sorsuk elfogadása vár, és ez a sors szomorú. Megváltás nincs, remény sem sok, hõseink magukra hagyatottan várják a végzetük beteljesülését. Az egyedüli problémám a filmmel a kicsit kopott kópia volt, a hang sistergett, ez némileg rontott az élményen.
Válasz