Az Inguri folyó természetes határt képez Grúzia és a vitatott státuszú Abházia között. Tavasszal termékeny földet hoz magával a Kaukázusból a síkságokra, sok kis szigetet teremtve útközben a folyómederben, senkiföldjének számító apró földdarabokat. A történet kezdetén egy idős abház parasztember veti meg a lábát az egyik szigeten. Kunyhót épít tizenéves lányunokájával, és felszántják a földet, hogy kukoricát termesszenek rajta. Ahogyan a kukorica megérik, a lány pedig lassanként nővé cseperedik, a férfi kényszerűen szembesül az élet elkerülhetetlen körforgásával.
Bemutató dátuma: 2015. május 14.
Forgalmazó: Mozinet
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
10/10
Briariosz
2020 jún. 03. - 10:56:53
10/10
Kiváló film, csodálkozom, hogy egyáltalán készül még ilyesmi. Párhuzam gyanánt nekem is a Kopár sziget című japán film jutott eszembe. Gyakorlatilag alig történik valami, de aki be tudja fogadni, annak ez maga az ezer rétegű történet. Szerintem mestermű.
Zseniális film, egyik nagy kedvencem.
A kevés párbeszéd ellenére vagy talán pont amiatt a képek gyakorolnak igazán nagy hatást a nézőre, és a film lezárása valami egészen mesteri.
Körülbelül egy évvel ezelőtt volt egy olyan funkció ezen az oldalon, mellyel vissza lehetett jelezni az esetleges hibákat. Én ezt megtettem, nem is egyszer - de azóta sem sikerült kijavítani: EZ A FILM ELSŐSORBAN GRÚZ. Grúz a rendező, grúzok a főszereplő lány, grúz a cím és grúz a forgatási helyszín is. Vagyis hiába van felsorolva öt készítő ország, épp csak a lényeg maradt ki.
Oké, az elején beharangozták hogy ez egy ú.n. \"slow movie\" lesz, de azért ez akkor is durva. Húsz percen át nem történ más csak hogy az öreg fater csónakázott kicsit, aztán kikötött egy szigetecskén, és elkezdett egy házat építeni. aztán 20 percnél elment egy csónak katonákkal, és elhangzott a film elsõ 5 mondata is (utána újabb fél órán át több sem, és az összes párbeszédnek ez egy tetemes részét tette ki), szóval azt lehetett gondolni hogy na végre itt már beindul valami, de neeem, még vagy 10 percig néztük amíg a fater kapál, az unokája pedig ott ácsorog. Mondjuk legalább volt egy kis kibelezés, de sajna nem mutattak (akkor még) sokat, és amúgy is csak halak voltak az áldozatok. Na aztán a film felétõl már történt ez-az, távoli lövöldözés, sebesült katona, explicit kibelezett halak, kissé pedo-erotika stb. szóval onnan már nem lehetett panasz, a vége pedig igazán megrázó volt.
Szóval nem akarom bántani, jó film volt, de aki megnézi az tényleg készüljön rá hogy tényleges cselekmény kevésbé jellemzõ a filmre, mint az hogy épp nem történik semmi.
A tavaszi áradás hordaléka kis szigetet épít a grúz - abház határfolyóban. Az öregember
kalyibát épít a húsz méter hosszú termõföld végébe, unokájával kukoricát vet, öntözi,
kapálja, abból a néhány mázsa termésbõl élnek tavaszig.
A túlsó parton grúz katonák virgonckodnak, a mi oldalunkon az abház határõrök motor-
csónakja járõröz. Hegyi szél borzolja a zsendülõ vetést, vérzõ fejû menekülõ vetõdik a
szigetecskére. Beszélni nem tudnak vele, de ápolják, elrejtik. A kamaszlány felkelti ér-
deklõdését, az öreg haragja elõl végül visszaúszik valamerre. A konfliktusok kicsit ki-
módoltak, de hát a nyugatim producerek igényeit is ki kell elégíteni kedves álizgalmak-
kal.
Koneto Shindo Kopár sziget-ében hangtalanul robotolnak, mezítláb caplatnak fölfelé a
vizesbödönökkel, itt se esik sok szó. A zöldellõ természet susogása, a folyó végtelenbe
futó neszei, a fények váltakozása telíti a költõi atmoszférát. Micsoda diadal, amikor de-
rékmagasságúak már a kukoricaszárak! Közeleg a betakarítás ideje, de a vihar is fenye-
get. Egyre gyorsuló hullámok fenyegetik a hordalék-zátonyt, veszett sietséggel csattog-
nak a sarlók, a több hónapos munka, az egész évi élet van veszélyben.
Ragályi Elemér napról-napra követi az eseményeket, érzékeny kamerája testközelbõl
mutatja a Ilyas Salman viharedzette vonásait és a lány gyermekien áttetszõ, szeplõs ar-
cát. Gyönyörûséges munka!!! George Ovashvili rendezõt a téma és a forgatókönyvön kí-
vül az átgondolt plánozás, a kiérlelt tempó és a színészvezetés példás hitelessége is di-
cséri.
És minden tavasszal újra kezdõdik a makacs küzdelem, újra leverjük otthonunk sarok-
cölöpeit, felássuk a földet, fészkekbe ágyazzuk a vetõmagot. Aztán lessük az idõjárás
szeszélyeit, óvjuk a növekvõ szárakat, védjük a hullámoktól, hogy végül csónakba rak-
va a partra vihessük a termést. Az Ember örök sziszüphosi küzdelme ez, - az, ami va-
lójában emberré teszi.
Nem tudom, hogy a film címadóinak eszébe jutott-e a Kopár sziget c. japán film.
Nekem igen.
Ez a grúz film méltó párja a japánnak.
A film szuggesztív képei a magyar Ragályi Elemért dicsérik.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások