How to Be

Bakancslistához adom
angol vígjáték, 85 perc, 2008

Értékelés:

11 szavazatból
Szerinted?

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Szerinted?
9/10
donbosco 2010 márc. 16. - 22:51:17 9/10
Te hol tanultál angolul, hogy a brit akcentus zavar? Talán Amerikában? Nem kötekedek, csak tényleg nem értem, ez olyan mintha egy magyar embernek magyar akcentusa lenne. Nem értem......
Talán spoiler!!!
A film nagyon érdekes témát feszeget. Mindannyian hordozzuk magunkban mindazt, amit szüleinktõl kaptunk, sérüléseket is, mert tökéletes szülõ nincs, hibáznak és ez is formál bennünket. Az önmegismerés hosszú útján az ember eljut oda, hogy felismeri, mi miért alakult benne úgy, ahogy, mit miért tesz, és ez legtöbbször szüleinkre vezethetõ vissza, például azért maximalista valaki, mert a szülei nem ismerték el a közepes teljesítményt, stb. Eddig eljutni nem olyan nagy mûvészet, aki gondolkodik, az megfejti ezeket az ok-okozati összefüggéseket. A nagy feladat az, hogy túllépj ezen, a saját árnyékodon, ha úgy tetszik, mert a szülõket hibáztatni egy életen át nem vezet sehová. Arthur is meglátja szülei nevelésben elkövetett hibáit, küzd ellene, próbál változtatni, helyreállítani a szülõ-gyerek kapcsolatot, aztán lerázza magáról és továbblép. És ezt is kell tenni.
Nagyszerû film, a mondanivalóját maximálisan átadja, különös angol hangulata van, a fõhõs kicsit Adrien Mole idõsebb kiadásban, aki nem különleges, de õ is képes a maga útját járni. Érdemes megnézni!!
10/10
csicsi87 2009 dec. 17. - 11:48:08 10/10
Szerintem nagyon jó film! Nekem nagyon tetszett, és Rob zseniális benne! Olyan kis szerencsétlen a filmben, hogy akarva akaratlanul is megmosolyogtatja az embert. :)
Rodapitekusz 2009 aug. 16. - 22:11:25
Én megnéztem, nekem nagyon tetszett! Jó poénok vannak benne, de a sztori azért elgondolkodtató marad és Rob is jól játszik. Érdemes megnézni, hajrá!
morzsa 2009 júl. 13. - 18:40:36
rendkívül jónak ígérkezik, remélem nem kell csalódnom. amit eddig olvastam -történet, kritika- abszolút felkeltette az érdeklõdésem, mert kifejezetten szeretem az efféle teszetosza, elcseszett karaktereket, akik csak úgy vannak bele a világba, jelen esetben hamisan szájharmonikázik naphosszat és szenved át komplett napokat, felettébb látványosan. és aztán betör az életébe a pszichiáter from Canada, és ha eddig nem, innen tõl bizonyosan abszurddá válik minden, mert mégis milyen lehet egy fedél alatt élni a tulajdon pszichomókusoddal? íí. amit olvastam, az alapján ez egy remek kis szociodrámába oltott abszurdizé, melybõl a kedvenc mondatom garantáltan ez lesz:"Fiam, a létezésed egy oximoron." remélem ezen egyszerre fogok búslakodni és teliszájjal kacagni. úgylegyen. pont.