Fahrenheit 451

Bakancslistához adom

amerikai sci-fi dráma, 96 perc, 2018

Értékelés:

44 szavazatból

Szerinted?

23 hozzászólás

PORT.hu:

KritikaA könyvégetés a XXI. században is kísért – Kritika a 451 Fahrenheit című tévéfilmről

Egy olyan jövőben, ahol a média ópium, a történelmet átírják, és a „tűzoltók” könyveket égetnek, Guy Montag, küzd rendfenntartó szerepével és mentorával, Beatty tűzoltókapitánnyal, hogy visszanyerje emberi mivoltát.

Forgalmazó: HBO

Streamelhető:

Stáblista:

Szereplők

Michael B. Jordan profilképe

Michael B. Jordan

Guy Montag

Sofia Boutella profilképe

Clarisse McClellan

Sam Shepard

Stone

Old Woman

Angry Eel

Alkotók

rendező: Ramin Bahrani
író: Ray Bradbury
forgatókönyvíró: Ramin Bahrani Amir Naderi
producer: David Coatsworth
executive producer: Ramin Bahrani Sarah Green Michael B. Jordan
zene: Antony Partos Matteo Zingales
operatőr: Kramer Morgenthau
vágó: Douglas Aibel

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

Spoiler

Offtopik

Szerinted?

Mára már nem is kell tűzre vetni a papíros irományokat. Ezek nagy részét lassan úgyis "kivégzi" az elektronikus/virtuális médiumok áradata...

Válasz

3/10

Biztosan könyvből írták filmre.Elég gyenge lett...

Válasz

6/10

Szürreális történet. Bradbury 1953-ban írta a könyvet, és akkor még nem is tudta, hogy 50 év sem kell ahhoz, hogy közel járjon a valósághoz, ha gyengített formában is. Annyi a különbség, hogy korunkban az internet szorította ki a könyveket, és noha nem tiltják, mégis háttérbe szorult. És az író ezt meg is érte, hiszen 2012-ben halt meg. A film mintha az Éli könyve előzménye lenne. A műfaji besorolás stimmel, hiszen egy elképzelt jövőben játszódik, és nagyon drámai jövőképet fest. Sötét képek, olyan sötét, amilyen jövőt vizionál. Lassú cselekmény, agymosott emberek állandó kontroll alatt - ami tetten érhető jelenünkben is -, sokszor unalmasan hosszú, felesleges képsorok. Persze a mondanivaló átjön, de nem ez volt a legjobb film, amit láttam. Egyszer megnézhető.

Válasz

Kicsit már unom, hogy minden második sci-fi ismertetője úgy kezdődik, hogy "a nem is olyan távoli jövőben..." Ennyire nincs fantázia? Amúgy a könyvet szeretem, az eredeti film is tűrhető, de nem csodálom, hogy megint sikerült egy agyatlan akciófilmet összehozni belőle...

Válasz

7/10

Egy nagyon jó, elgondolkoztató dráma a jövőből. Elsősorban értelmiségieknek ajánlom. A történetben a nyomtatott könyv birtoklása tiltott, üldözik, mint most például a kábítószert. A filmben van aki inkább együtt elégeti magát a könyvekkel, mintsem hogy ebben belenyugodjon. Érdekes, izgalmas volt a film számomra, jobban lekötött mint bármelyik Bosszúálló film, igaz hogy ebben egyetlen robotharc, vagy vasember sincs, csak kérdések, hogy a nyomtatott könyv fontossabb-e, vagy örüljünk az ellenörzött, cenzúrázott internetnek? Ez már a mai cenzúrázott facebookos világban is fevetődik sok emberben.

Válasz

3/10

Könyvben még csak-csak, de ebben a filmben elég gyötrelmes ez a történet. Inkább hasonlít egy gengszterfilmhez, mint sci-fihez. Ha whiskyvel helyettesítenék a könyveket, akkor se működne rosszabbul a mozi. Semmi sem látható, semmi sincs igazán kifejtve, még a „gyíkok” mesterkedésének értelme és eredménye sem, de a tűzőrök legalább jól elvannak.
Szerintem alapvetően semmi köze sincs a mához ennek a mesének. Korábban az egyház volt a tudatmódosítás központja, manapság a média – ez igaz. A kölyköket a hittannal oltották, manapság egymást oltják a neten – ez is igaz. A begyepesedett agyú ostobákra nyilván hatással van a televízió és a közösségi háló is, de őket akkor is elveszítenénk, ha szabadsághoz szoktatnánk és tanítani próbálnánk az emberiséget. Szóval mindegy, egyelőre úgyis csak erdőket égetünk és nem könyveket.

Válasz

Ray Bradbury többet megsejtett a jövőből(ami nekünk a jelen), hihetetlen érzékenységével, mint a futurológusok tudományos módszerekkel. A mi jövőnkbe jobb nem belegondolni. Afrika rohamosan szaporodó lakossága, a meleg égövi területek egyre forróbb hőmérséklete, az egyre fokozódó népvándorlás (a Fidesz lehet, hogy propaganda célokra használja, de attól még sajnos tény). Középkorú ismerősöm rezignáltan kijelentette, hogy nem biztos, hogy az unokái korosztálya megérheti a felnőtt kort.

Válasz

Érdemes elolvasni a regényt és megnézni a Truffaut-féle változatot.

OFF
Manipulatív mindkettő, csak más-más eszközökkel...

Válasz

1/10

Semmit nem értek belőle, de elgondolkodtató: , az emberek tudatát a médián keresztül formálják! Szerintem ez már most is így van! Nem mindegy, hogy az M1-et nézed, vagy az RTL Klubot! Az optimista, vagy a pesszimista adót!

Válasz

Okfejtéseddel teljességgel egyet értek. a 2018-s változat sokkal inkább az erőszakra, az akcióra és a látványra koncentrál. Azt nem tudom mit és mennyit fog érni majd a jövőben ez a film.
Magam is azt gondolom a François Truffaut által forgatott film letisztult távolságtartó hűvössége mellet sajnos a képi giccs és gondolati giccs is jelen van az új változatban. Míg az elsőben a nyugtalanító és nyomasztó atmoszféra dominál addig a másikban sajnos a színészi teljesítmény sem olyan izgalmas . Viszont tagadhatatlanul inspirál a könyv olvasására és a az első film nézésére.

Válasz

2/10

szepipiktor 2018 okt. 09. - 14:28:42 2/10 Előzmény perry

Az alapgondolatoddal egyetértek! De az eredeti film (és a könyv) pontosan olyan kort mutat be, amihez ma elérkeztünk, csak ma az aktuális kulturális diktatórában vagyunk. Ami akkor a könyv volt, ma az elektronikus média és az internet. Akkor a könyv nem volt hamisítható, ma más a stratégia: nem betiltják az elektronikus médiát, az internetet, hanem meghamisítva irányítják velük az embereket.
De az alaptudást, az alap intelligenciát is tiltják, korlátozzák, csak nem erőszakkal, hanem "üveggyöngyökkel", ma a individulalizmus teljes tagadása süt mindenből, ma a bolsevik alapú aktivisták ütik az embereket az egyik oldalról, a globalizációs gazdaság szereplői meg a másikról. Ebben a harcban az emberek középen, a csatatér közepén vannak, ma az ilyen filmekkel, a sorozatokkal butítják őket, a marketing alapú politikusok várják a szavazatokat, cserébe adják a gondolkodás nélküli "jólétet" a fogyassz! filozófiát.
Ennek az alapja a kultúra hiánya, és az eredeti film (könyv) ezt mutatja be, a tiltás elleni harcot a gondolkodni akarók, az individualisták harcát a konformizmus ellen! Persze az akkori korban.
Ma soha nem időszerűbb a kérdés, így nem tartom jónak, ha az alapproblémát lefedjük egy mai akciófilmmel. Erről a kutya sem fog beszélni 30 év múlva...

Válasz

2/10

Borzalmas!
Természetesen azoknak, akik az eredetit ismerik és értik annak minden mondanivalóját.
Ez a klasszikus trendi hollywoodi remake, az új generációnak, akik már a szemüknek, fülüknek keresik a filmeket és nem az agyuknak.
Ez egy alap akciófilm-féleség, pontosan ugyanazon a fekáliától szennyezett ösvényen, mint a remake Emlékmás és sok "újragondolt" modern film.
Illik a scifinek csúfolt olyan akciófilmekhez, amelyeknél az űrbe, az űrálomásra, az űrhajókra teszik az akciójeleneteket, azaz magához a scifihez semmi közük. Ez sem a mondanivalóra, a ma fokozottan érvényes problémákra - gondoljunk a hazánkban tolt alapképzés, olvasás korlátozására és a google erőltetésére - koncentrál, hanem az akciójelenetekre, a gyors snittekre, effektekre.
Miközben az eredeti ma is időszerű...
Tűzifa a mai konformistának tenyésztett generáció számára...

Válasz

Három dátum:
1953 az első klasszikus Ray Bradbury érdemes megvizsgálni a kor történeti helyzetét. A hidegháború kellős közepén vagyunk a nagyhatalmak feszülnek egymásnak. Még kisért az atombomba ledobása, és már világméretű fenyegetésként jelenik meg a totális atomháború réme.
1966 szintén kult filmmé érett alkotás François Truffaut, új kor, új kihívások. Sokkal inkább az elidegenedést a társadalmi manipuláció, valamint a média mindenhatóságát veszi górcső alá. A jóléti társadalmak uniformizált "etetését" a televizó mindenhatóságát és manipulációját.
2018 napjaink, az emberek magányosak fél életünket internet nézésre csevegésre költik, a személyes kapcsolatok kiüresednek. A szobák magányossága bezárja a személyeket. Válogatás nélkül behódolnak a besulykolásnak. Szemérmetlen és leplezetlen manipuláció, agymosás folyik. A gondolkodás nélküli irányítottság korát éljük.
Mindhárom alkotás a jelen speciális történéseit jelenítette meg a gondolatok koronként változóak. Mellesleg megjegyezném Bradbury alapműve mindháromban jelen van csak a hangsúlyok tolódnak el.
Persze kinek mi a fontosak és legfőképpen mire érzékeny, mit szeretne megmutatni. Vonatkozik ez a tény arra is, hogy a nézőhöz melyik áll közelebb és mit szeretne vagy akar elfogadni az üzenetekből.
Szívesen méltatnám François Truffaut korszakos jellegű adaptációját de úgy hiszem előttem már rengetegen megtették.
Ami a remake által vagy elleni viszolygást illeti van jó és rossz példa, véleményem szerint
ha az ilyen alkotások akár a korra aktualizált mondanivalót emelik ki akár új üzeneteket erősítenek meg érdemesek arra, hogy esélyt adjunk neki. Annál is inkább mert amit a 66s verzió üzen az kissé más az idő múlásával mint a pillantnyi társadalmi aktualitás. Feltehetném a kérdést mi a filmes ortodoxitás és mi az egyéni látásmód közti ütközés?
Úgy gondolom ez nézői elfogadás kérdése. Annál is inkább mert saját szimpátiánk nagyítóján át vizsgálunk, fogadunk el filmeket.
Ramin Bahranira bizonyára nagy nyomás gyakorlhatott az írott és klasszikus fim elődök.
Az ő üzenete véleményem szerint a terror korunk mételye, a személyi szabadság fontossága vagy a hatalom és az egyén párharca. Az emberek elmagányosodása a saját világukba való befordulás.
Az elktronikus üzenetek koát éljük a személyes találkozások helyett. Orvel 1984-e pedig Ramin Bahranira is fontosnak tartja a "Nagy Testvér" szemei mindenüt ott vannak. Napjaink kamerái, elektronikus "szemei" nem csak a rendet vigyázzák de intim szféráinkat is bombázzák.
Dőreség ettől a filmtől számonkérni a másikat az idő pedig eldönti majd, hogy Ramin Bahranira filmes üzenetei érvényesek maradnak-e?
Egy bizonyos érdemes a megnézésre.

Válasz

6/10

"A Fahrenheit 451 egy 1953-ban megjelent disztópikus sci-fi regény Ray Bradbury tollából. A regény egy olyan jövőbeli Amerikában játszódik, ahol betiltották az olvasást, és elégetik a könyveket.[1] Központi témája a televízió irodalomra mért negatív hatása, és felhívja a figyelmet az olvasás és az önálló gondolkodás fontosságára. A Fahrenheit 451-ben ábrázolt társadalom kártékony hatásúnak találja az irodalmat; információt csak televíziós műsorokból és képregényekből lehet szerezni, melyeket erőteljesen meghamisítottak és cenzúra alá vetettek.[2]

François Truffaut rendezett a regényből 451 Fahrenheit címmel kultuszfilmet 1966-ban. A BBC több részes rádiós drámát is készített a regényből. Mind a film, mind a rádiós dráma szorosan követi a regény cselekményét."

Annyira aktuális ma is. A televízióból csak a szemét ömlik, a sok idióta játék, meg reality sorozat, annyira kevés a normális, nézhető műsor. Persze nem gondolok én a sok entellektüel művészi hülyeségre sem, mert a vidám, szórakoztató műsorok is lehetnek értelmesek. Persze a szórakoztatást nem az ostoba s.eggreverős műsorokon értem.

Válasz

10/10

Elég jó.

Válasz

9/10

Nekem minden hibájával együtt nagyon tetszett. Nyilván ki lehetett volna jobban bontani a társadalmi berendezkedést és az ideológiai kérdéseket, de hangulatilag nagyott rendben van a film és a két főszereplő játéka is remek.

Válasz

Vissza a gyökerekhez!
Inkább a Truffaut féle változat, mint ez az újabb "rimék".
(Bocs, akinek a "friss" tetszik jobban...)

Válasz

Értékelés:

44 szavazatból

Szerinted?

23 hozzászólás

A PORT.hu értékelése:

KritikaA könyvégetés a XXI. században is kísért – Kritika a 451 Fahrenheit című tévéfilmről

Streamelhető:

PORT.hu a Facebookon