A hortobágyi puszta. Egy hatalmas tengersík vidék az Magyar Alföldön, ahol a pásztorok évszázadok óta terelik szilaj méneseiket, legeltetik a szívós szürkemarha gulyáikat és egyéb jószágaikat. Aztán alkonyat tájt a csikósok, gulyások, juhászok a tűz mellett összegyűlnek és csöndesen beszélgetve vagy olykor zenélve ütik agyon az időt, miközben készül a fenséges ízű jellegzetes pásztorétel, a bográcsban főtt slambuc. A külföldi látogatókban, de gyakran honfitársainkban még manapság, a XXI. század elején is ilyen romantikus kép él a puszta királyának nevezett csikósok és a pásztorrend többi tagjainak mindennapjairól, de a valóság egészen más.