A magyar ökofalvak története a rendszerváltás körüli években kezdődik. A városi élettől menekülők vidéken tiszta, természetes viszonyok között kezdtek új életet egymásra utalt, zárt közösségekben. Az elnéptelenedett falvakat keresték, ahol nincs ipar, nincs nagyüzemi mezőgazdaság, azaz tiszta a környezet. Így találtak Visnyeszéplakra is. De vajon milyen motivációkat, megoldásokat és problémákat rejt egy ökofalu?
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Ja, a finnek, svédek, dánok is természetközelben élnek, mégse 200 éves házakat építenek, és kecsketartást meg gombázást tartják egyedül üdvözítõnek mindenki számára...
Igazad van ,de én már voltam Visnyeszéplakon igaz csak rövid idõre......
de azt gondolom lehet,hogy nem ez a jó út...,-mert ez némileg visszalépés a fejlõdésben..,- Ezért Én zsákutcának gondolom az ilyen rusztikus ökohelyeket ebben az anakronisztikus formában.
Másként is lehetne természet közeli módon élni...s úgy használni az erõforrásokat ,hogy közben a technikai fejlõdést nem áll meg....
passzív házak - napelem - napkollektor ,- egy ismerõsöm építettet a családjának egy nulla energia felhasználású házat...,- qrva jó :) teljes összkomfort s nem fizet villanyszámlát ....:-)
Biztatónak tartom az ökofalvak elterjedését, bár a hangzatos név mögött nincs semmi új, vissza kell térni eleink életmódjához. Az ember természeti lény, mindaddig, amíg betondzsungelbe kényszerítve él, nem tud Ember lenni - vagy csak nagyon nehezen. Én drukkolok az emberiségnek s köztük a magyaroknak.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások