Ebben a valós és fiktív önéletrajzi elemeket ötvöző filmben a rendező-performer és harcos aktivista Kantor élethosszig tartó társadalmi és politikai ellenzékiségét tanúsítja. A magával ragadó és ironikus, neo-brechtiánus zenés játék egy zajos, poros és bűzlő ipari környéken játszódik, ahol az egyre terjeszkedő ingatlan-fejlesztők az ottélők ellenállását váltják ki.
Kantor gyakran ír saját zenét videomunkáihoz. Az Operett-ben dalokban és közbeékelt narrációval meséli el a történetet, e szórakoztató műfaj ugyanakkor a művész fekete humorával és a "Rentagont" valamint a "Telekommunikációs Imperializmust" célzó csípős anarcho-poetikus kiszólásaival keveredik. Kantor ezzel a munkájával is azt hangsúlyozza, hogy video-munkássága és mindennapi élete számára elválaszthatatlanok, fő inspirációit mindig saját életéből és környezetéből meríti. A filmbeli szereplőgárdát is saját családja, barátai, illetve a szomszédság alkotja.