A 2004 áprilisi tenger alatti expedíció során a 600 láb mélység feltárására state-of-the-art ROV-okat (azaz távvezérléses járműveket) használtak. Ugyanakkor ez volt az első alkalom, hogy filmen rögzítették azt az I-58-ast, amely felelőssé tehető az amerikai tengerészet történetének egyik legszörnyűbb katasztrófájáért, vagyis az amerikai haditengerészet zászlaja alatt bevetett Indianapolis 1945. július 30-i elsüllyesztéséért. Az expedíció az I-402-es, avagy a Sen Toku (a 'Rejtett Tengeralattjáró' japán neve) helyét is feltárta, valamint további 22 darab 45 és 122 méteres tengeralattjárót is beazonosított.
A II. világháború idején épített legnagyobb tengeralattjáró, - amely egészen a 60-as évekig a legnagyobbnak számított, - a Sen Toku valóságos műszaki csoda volt és a II. világháborús víz alatti technológia csúcsát képviselte. Hatalmas mérete és támadókapacitása, s az a tény, hogy egy víz alatti repülőgép-hordozót is magában foglalt, valódi fenyegetést jelentett a japánok számára. Az I-402-es azonban sohasem vett részt ütközetben.
A dokumentumfilm bemutatja a rejtett tengeralattjárót övező rejtélyt, a monstrum tervezett küldetését és későbbi katasztrófáját.