Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

A betolakodó

A l'intérieur
18 éven aluliak számára nem ajánlott francia horror, 83 perc, 2006

Értékelés:

110 szavazatból
Szerinted?
72 hozzászólás
+ 1 kép
+ 1 kép

Értékelés:

110 szavazatból
Szerinted?
72 hozzászólás
Egy esős napon a várandós Sarah összeütközik egy másik autóval az úton. A balesetben mindenki más meghal. Négy hónappal később, karácsony este Sarah egyedül van otthon. Miközben szomorúan emlékszik a balesetben elveszített férjére, arra készül, hogy másnap reggel az anyja beviszi a kórházba. Az éjszaka folyamán egy feketébe öltözött nő kopog az ajtaján, és arra kéri, hogy használhassa a telefonját. Sarah gyanút fog, felhívja a rendőrséget, mire a nő eltűnik. A kiérkező rendőrök senkit sem találnak. Később, alvás közben Sarah-t megtámadja egy asszony, aki betört a házába, és egy ollóval fenyegeti.

Stáblista

Szereplők

Alysson Paradis
Sarah
Nathalie Roussel
Louise
Béatrice Dalle
Nő
François-Régis Marchasson
Jean-Pierre
Jean-Baptiste Tabourin
Matthieu

Alkotók

Kapcsolódó cikkek

Hozzászólások

Spoiler
Szerinted?
1/10
R9CK3R dec. 21. 15:15:20 1/10
Láttam már sok gore-t az utóbbi években, de ennyire beteget régóta nem!
A Magasfeszültség kutya fasza volt ehhez képest, mese habbal sokkal inkább, ott az extrémitás fele ha megvolt, dehogy volt, míg itt konkrétan az egész film abból állt ki, és a hab a tortán, hogy ezt még fokozták azzal a szar, melankólikus hangulattal, ami átitatta az egész filmet... A belem is kifordul az ilyen hulladékoktól!
Válasz
6/10
drludmilla 2023 jún. 15. - 08:40:50 6/10 Előzmény drludmilla
!
Magamat idézve: Harrison Ford féle betolakodós film:
nem, nem a 2019-es Dennis Quaid főszereplésével alkotott műre gondoltam.
Aki igazán jártas eme berkekben, az tudja, miről beszélek.
!
Válasz
6/10
drludmilla 2023 jún. 15. - 08:35:23 6/10
Ha francia horrorról beszélek, nem veszélyeztet a túlkínálat veszélye. Amik viszont kijönnek, azok többségét okkal emlegetem fel, mert maradandó nyomokat hagynak bennem (legjobb példa erre a Mártírok c. film). Kevés olyan horrorrajongó van, aki ne látta volna, és a műfaj kedvelői között is gyakran szóba kerül ez az alkotás, ha a pszicho-, vagy a gore horrort hozom szóba akár a baráti társaságomban, akár tágabb körökben. Emellett azonban sajnos sokak képesek megfeledkezni egy rokon francia alkotásról, mely kellőképp “odacsap” többször is a nézőnek akárcsak a Mártírok, ez pedig A betolakodó.

A hiba nem ebben a filmben van, egyszerűen korántsem kapott itthon akkora figyelmet, mint társai. Találni róla kritikát és hosszabb véleményeket, de mégis valahogy süket fülekre találok, ha a címét emlegetem egy-egy baráti körben; esetleg a Harrison Ford féle betolakodós film jut eszébe az embereknek. Ennek dacára ragadtam billentyűzetet és állt szándékomban megírni a benyomásaimat, hátha egy újabb megközelítés alapján talán kedvet kap hozzá valaki, szigorúan a brutálhorror-rajongók kedvéért.



A történet egyetlen éjszakán kíván végig haladni, a főhősnőnk, Sarah életét igyekszik megkeseríteni egy ismeretlen alak (meglehetősen rossz szándékkal), és még a rendőrök sem tudják a fiatalasszonyt megvédeni, lévén igazi rendőr módjára nem tudnak megkülönböztetni egy mindenórás várandós nőt egy majdnemanorex némbertől — nem meglepően.



Magát a cselekményt megismerve jó eséllyel húzza össze a szemöldökét a műfaj rajongója, mert elsőre eléggé hajaz az „ezerszer láttunk már ilyet” kategóriára. Azonban a francia rendezőpáros azzal helyezte komolyabb alapokra a filmet, hogy

Sarahnak áldott állapotban kell szembe néznie az őt terrorizáló személlyel.

Ez máris picit más megvilágításba hozza a dolgokat, hisz

egy állapotos nővel

amúgy is kétszer olyannyira figyelmesek vagyunk a való életben, míg itt konkrétan a nyers terrornak és a kompromisszumok nélküli kiszolgáltatottságnak lesz kitéve. Alexandre Bustillo és Julien Maury azt a kérdést veti fel, hogy

egy terhes nő mennyire magatehetetlen, kiszolgáltatott, vagy mennyire fogja őt az igazi anyai ösztön mindenáron a túlélésre sarkalni?




A főszereplőink kissé szimbolikusan vannak ábrázolva, akiért végig aggódhatunk

talpig fehérben (és a körülette lévő helyszín, tereptárgyak is ugyanebben a színben pompáznak), míg a Betolakodót megszemélyesítő embert a színek hiánya veszi körül, azaz maga a teljes sötétség.

Talpig feketében jelenik meg a film antagonistája, és az elmúlás lengi körül. A halált szimbolizálja, és megkerülhetetlenül lényegre törőek a szándékai is. Sarah ábrázolása

– akinek a hasában egy új élet készül a világra jön

– ezzel ellentétben az életre mutat rá.

A fehér köntös, a fehér fürdőszoba és azok hasonló színű berendezései

szintén ezt erősítik. Ezeknek az ismeretében kijelenthetem, hogy

az élet és a halál közötti küzdelmet nézhetjük végig

, aminek a tétje a

még meg nem született gyermek és anyja sorsa

.
Mindezeknek az ábrázolása, megjelenítése gyakorlatilag vizuálisan erőszakolja meg az ember tűrőképességét, idegeit. A látvány, a képvilág és az erőszak egyszerre kapja be Eli Roth-ot, és az egész amerikai-hollywoodi horrornak gúnyolt valamit, majd megalázóan, megrágva köpi vissza azt a saját szájukba. Ebben benne van az egész üzenet is, ami így szól: „Ennyit ér a munkátok. Bocsi, de ezt a műfajt mi uraljuk”. És azt kell, mondjam, hogy ebben van is valami… A teljes filmet átjárja ez az egész francia gátlástalanság, akiknek semmi sem szabhat gátat, nincs, aki azt mondja „talán elég lesz”. Ahol mások megállnának, ők ott fognak bekeményíteni. Mikor úgy érzed, hogy eleget láttál, a film még akkor is képes meglepetést okozni.

Az atmoszférája valósággal szétmarja az ember idegeit, a gyilkosságok pedig a gyomrot teszik próbára.





Sokkoló lehet a Betolakodó, mert bár egyvalakinek szurkolunk, mégis két életért aggódunk – és ez nem csak a főhősnő helyzetét nehezíti meg, hanem a nézőkét is. Azt tanácsolom, hogy aki nekiáll megtekinteni, próbáljon meg nem elveszni a túlzott

vérfürdő okozta vizuális sokkban

, és ne ragadjon le a filmben található pár apró logikai hibánál – és akkor az egyik legjobb francia horrorfilm olyan benyomást tehet rá, mint kevés másik alkotás a horror műfajában.


Mindennek ellenére nekem 6.
A sok spoiler az igazi horrorosok miatt van.
Válasz
8/10
sexykex 2022 júl. 04. - 21:13:40 8/10
Egyre erősebb a gyanúm, hogy az összes filmes műfajon belül létezik kiváló alkotás. Itt van mindjárt ez a gore, amelyiket a horror skatulyába tették, ezért nem néztem meg eddig. Holott talán az egyik legjobb, ha nem a legeslegjobb horror. Nincsenek démonok, hazajáró lelkek, különleges képességek és nincsenek idegenek. Csak az ember van! Vissza akarja kapni, ami az övé volt. Az egyik bosszút akar, a másik menekül és ömlik a vér.
Válasz
5/10
The Cortez 2022 febr. 23. - 19:31:59 5/10
Túlértékelt francia extrém horror. Messze elmarad a Mártírok és a Magasfeszültség hangulatától, durvulásától. A kezdéstől egészen a „Nő” megjelenéséig még érdekesnek tűnik a film (mivel várjuk, hogy végre beinduljon), de aztán az egész átcsap egy középszerű lakásfoglalós horrorthrillerbe. Teljesen átlagos alkotás, megspékelve jó sok drámával, valamint nem kevés logikátlansággal.
Válasz
5/10
The Cortez 2022 febr. 23. - 19:26:18 5/10 Előzmény Soká
„Azon gondolkodtam végig a film alatt, hogy kellene egy próbapert indítani az alkotók ellen.”

Úgy, ha időgépet építesz és visszautazol a diktatórikus évekbe.

”Az ne legyen már mentség, hogy a horror (vagy tudomisénmi) műfajába tartozik , netán nem kötelező megnézni, stb.”

De-de. Ezek mind mentségek. Vagyis inkább tények.

„Ha egy doboz cigire rá van írva, hogy halálos betegséget okoz, akkor egy ilyen értelmetlen vérgiccsre miért nem kötelező ráírni?”

Mert talán nem okoz halálos betegséget.

”Tapasztalatból tudom már, hogy nagy az Állatkert és alacsonyak a kerítések de azért mindig újra meglepődöm.”

Korlátolt ”baromként” te vagy rá az élő példa.
Válasz
7/10
Tonyka82 2021 febr. 19. - 22:18:13 7/10
Nálunk disznóvágáskor nem folyik ennyi vér.
Válasz
1/10
Soká 2021 jan. 15. - 02:44:48 1/10

Sokszor gondolkodtam már azon, hogy beteg emberek (mint például a pedofilok, stb.) miért készíthetnek büntetlenül olyan filmeket amelyben az aberrációiknak állítanak emlékművet? A művészi szabadság "égisze" alatt. Csak azért mert van rá vevő? Ez az "őszinte" henteshorror beteg elméktől készült beteg embereknek. Csak észre sem veszik. És lófütyit "újhullámos", ez szimplán nekrofil szadizmus. Mert hiába élnek még, már mind hullák.
Azon gondolkodtam végig a film alatt, hogy kellene egy próbapert indítani az alkotók ellen. Az ne legyen már mentség, hogy a horror (vagy tudomisénmi) műfajába tartozik , netán nem kötelező megnézni, stb.
Ha egy doboz cigire rá van írva, hogy halálos betegséget okoz, akkor egy ilyen értelmetlen vérgiccsre miért nem kötelező ráírni? Nincs senki aki szóljon, hogy nincs ruha a királybácsin? Én sajnálom azokat az agysejtjeimet, amiket erre a filmre áldoztam. Tapasztalatból tudom már, hogy nagy az Állatkert és alacsonyak a kerítések de azért mindig újra meglepődöm.

Mielőtt bárki félreértené, az a kicseszett aljasság a rendezőtől, hogy az első 20 percben úgy hiheti az ember, hogy valami értelmes filmet lát és csak akkor kezdődik az idegesítően béna, ám annál naturálisabb gyilkolás különféle éles eszközökkel, amikor az ember abban reménykedik, hogy lesz ebből kivezető út. De nem lesz, ezt garantálom mindenkinek. 10-ből 1 pont amiért láthatunk egy szabászollóval végrehajtott spontán császármetszést -


- hogy egyem a szívüket...
Válasz
10/10
nikita1111 2020 dec. 18. - 21:55:30 10/10
Durva.Épp ideje újra megnézni...
Válasz
pozsizsuzsi 2020 júl. 01. - 01:11:03
Én ezt nem pontozom, mert nem tudom ekdönteni, mit is kaptam. Az biztos, hogy nem rengetett meg, bár az első fele szépen építi a tehetetlenség feszültségét, később ez fokról fokra átcsúszik a tehetetlenkedés feszültségébe. (Ennyi béna figura és logikátlan cselekvés egy táborozós-faházas tinihorrorra is bőven elég lenne) Egyre többször pislogtam a visszaszámlálóra. Akí bírja a míves hentelést, akkor is, ha a karakterek és motivációk épp csak felvázoltatnak, hát nosza.
Válasz
Összes hozzászólás