Sophie az apjával töltött gyerekkori nyaralás közös élményeire gondol vissza, amikor azt érezte boldog volt. Húsz évvel később a zűrzavaros emlékek és a képzelt emlékek közepette próbál rájönni, milyen is valójában az a férfi, aki az édesapja, visszatekint olyan dolgokra, amelyeket akkoriban nem igazán értett.
Bemutató dátuma: 2023. március 9.
Forgalmazó: ADS Service Kft.
Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Hozzászólások
7/10
doppelgergely
jún. 03. 15:24:51
7/10
Elég nagy a szórás az értékelések között, és megértem miért. Nehéz film a depresszióról, az utolsó negyed óra pedig mellbevágó. Tetszett, hogy a nyaralást a gyerek Sophie szemszögéből láttatja
egy pár fontos jelenettől kivéve, ami mind az apa öngyilkosságát vetíti előre
, éppen úgy, ahogy a felnőtt Sophie nézi vissza a kamera felvételeket és próbál választ találni apja tettére. Amiért csak 7 pont: a végére éreztem át Calum belső gyötrődését, de az Under Pressure amúgy is megríkat. Amiért megérdemli a 7-et: sokáig dolgozott bennem utána a film.
Elöljáróban: a művészfilmeket szeretem. Ennél a filmnél kb. 50 percig bírtam cérnával; akkor feladtam. Hogy 50 percig ne derüljön ki semmi a rendező szándékáról azon kívül, hogy leköveti egy nyaralás napjait, abból is a semmitmondó dolgokat, hát... Nem néztem meg előzetesen, ki az alkotó, de filmnézés közben meg mertem volna esküdni, hogy nő az illető, és nem tévedtem. Percekig elidőzni azon, hogy alvás közben szuszog a gyerek is, az apa is, hogy a kislány kiteregeti a vizes ruháit, hogy rendet rak a szobában? De még a látvány sem feledteti ezeket az öncélú üresjáratokat, mert az is annyira silány, semmilyen. Dögunalom.
Az utolsó negyed óra, azon belül is az utolsó pár perc sokat lendített az élményen, de mindamellett, hogy levágtam a sztorit (annyira azért nem volt bonyolult feladat), nem tudtam kapcsolódni ehhez a fajta filmrevitelhez. Azért voltak benne jó dolgok.
Unalmas és ijesztő film egyszerre. Mindkettő azért, mert vagy nem jól kommunikál, vagy túlságosan egyedien. Érezni, hogy nincs véletlen képsor, de olyannyira nyitva hagy fontos értelmezési lehetőségeket, hogy kifejezetten kínossá és életszerűvé (!) válik tőle az egész, és ez itt nem pozitívum. Az ember szinte kényszert érez, hogy vagy belelásson dolgokat, amik talán nincsenek is ott, vagy hagyja inkább a fenébe az egészet úgy, ahogy van. Ezt legerősebben a villódzó jelenetek közvetítik számomra, ahol az ember látni vél dolgokat, de sosem elég ideig ahhoz, hogy bizonyossággá váljanak a látottak. Nem a film hozza a sztorit, hanem a néző építi fel magában, ha tudja. Nem csodálom, hogy sokan nagyon jónak tartják ezt a filmet, ehhez én személy szerint most sajnos nem kaptam elég félreérthetetlen kapaszkodót és impulzust, ezért eléggé elveszve éreztem magam a nézése közben, amit az ábrázolásmód csak felfokozott.
Ezt a filmet alighanem csak az értheti meg, aki maga is átélte azt a helyzetet, amikor egy apának egyedül kell nyaralnia a gyerekével, és a kínzó magány kellős közepén kell helyt állnia szülőként. Engem a legtöbb ismerősöm kemény férfinak tart, de nem bírtam abbahagyni a sírást a film után.
Lassan csordogáló, csendes, nyaralós művészdráma, Barry Jenkinsszel a háttérben. A filmet a rendezőnő emlékei ihlették, és a sztori is kisebb-nagyobb flashback-ekből áll össze, valamint a képi világ eleve emlékfoszlányszerűnek nevezhető. A történet középpontjában egy apa-lánya kapcsolat áll, amivel nem lenne probléma, ha nem ilyen baszottul unalmasan tálalnák. Az alkotás konkrétan egy kínszenvedés, amelyen kizárólag 1-2 track tud dobni valamit, a csúcspont pedig az érzelmileg túlhúzott finálé, amikor az Under Pressure szól feltekerve. A hangulat egyszerre nyárias feelingű + átkozottul depresszív. A fényképezés közelizős, a részleteken elidőzős, ezek mellett több VHS kamera-felvétel lett a snittek közé sűrítve.
„A stílus, maga az ember.” Valóban, kissé bonyolult vagyok és szeretem a fonákjáról megközelíteni a dolgokat, de néha ez egészen jól áll. Máskor meg szarul. Keveset beszélek, de sokat fecsegek, ha írok.
Ez történt a válaszadásnál is. Régen rossz, ha megpróbálok közérthető lenni. Mit tudok legjobban? Idézni: „A művészet az emberi gondolkodás igazi lényege: érzelem és értelem; lényeglátás és absztrakció – az emberi intelligencia esszenciája!” – ez például nagyon szép volt, de nem így közelítek a filmhez. Én azt szeretem, ha a film elvarázsol és a rendező nem velem kísérletezik. „Vegyétek tudomásul, hogy én, mint ember maga a csoda vagyok, annyira összetett, annyira bonyolult gondolkodású, hogy… hogy néha még magam sem értem magamat!” Nem, kedves Rotovics úr! Nem akarok én esztétikázni. Örülök, ha megfejtem a korábban írt hozzászólásaimat és rájövök, miről is szól a film, amit már láttam.
Ez a stílus (a kommentben, amire most válaszoltam) sokkal jobban áll neked, mint az ezután következő hozzászólásod. Bár az is lenyűgöző a maga módján, de kicsit modoros. A művelt, irodalombubus filmesztéta szerep kicsit őszintétlen neked, ha vágod mire gondolok.
A filmről a véleményem a kettőtök között van, ha ez számít egyáltalán - engem is idegesített.
:) Minden világos, köszi! Érthető észrevételek, de én azért tartom a 10-emet, nekem tetszett.
Nagy szerencse, hogy nem egyformán értékel mindenki mindent, mert egyrészt k..va unalmas lenne a Föld, másrészt meg már ki is halt volna az emberiség.
A „Jobbik énem” vitába keveredett a „Szélsőséges énemmel”. Mindketten úgy gondolták, hogy ez erősen túlértékelt film és egyiküknek sem tetszett, de „J” ezt elintézte volna valami banális mondattal és egy közepes pontszámmal, ám „Sz” kötötte az ebet a karóhoz. Vitájuk egyes részei sajnos meglepően értelmetlenek a film megtekintése nélkül. Inkább csak sejteni lehet, hogy ezen a nyaraláson semmi váratlan esemény nem történik a filmben. A műveletlen vén szatír „Sz” azt hitte kibontakozik valami tömény dráma, megrontással, öncsonkítással és vérfertőzéssel fűszerezve és addig csorgatta a mocskos nyálát, hogy végül teljesen kiszáradt a pofája. Ezért sokáig megszólalni sem bírt.
A filmbuzi „J” persze tudta, hogy ez egy fesztiválfilm, de nem ám a Ken Russell féle polgárpukkasztó fajtából és nem annyira mai, hogy a pucér fenekű Calumról bármi váratlan kiderülhetne. Egyszerűen csak kíváncsi volt, mi a fenét esznek a népek egy kamerarángásos, stroboszkópos, egyébiránt szokványosnak nevezhető nyaraláson, hogy szépen körbenyalogatják. Persze nem mondhatta ezt el „Sz”- nek, mert még mindig az én fejemben ordítana.
Mindezek után – vagy inkább előtt – leírtam „J” és „Sz” vitáját a filmről. A gyermekek és az érzékenyebb lelkűek érdekében, inkább „J” gondolataira koncentráltam. Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy a rövidség oltárán feláldoztam a magyar helyesírás gondolatjeles szabályait, ezáltal nem csak izgalmasabb, hanem – ezzel a kiegészítéssel – egyértelműen hosszabb is lett a HSZ. Sajnálom! (HSZ=hozzászólás a rövidség kedvéért. Újfent sajnálom!)
Húú, bocsánat, de nem értem, pedig 4x elolvastam a hozzászólásod. Egy rövid, egyszerűsített véleményt kérhetnék? Hátha érdekel mást is, csak szintén nem érti… :)
Inkább mondj, valami kedvesen hétköznapit. Hé! Ne légy paraszt! Totál leégetsz, te bunkó őskövület. Mért hitted, hogy zaklatni fogja? Bakker! Hát az apja volt! Persze fiatal és romlatlan, de csak nyaraltak nyomikám. És még ki se nyiffant? Má’ mé’ nyiffant volna ki? Csak csóri volt, nem rákos. Bőgött, hát bőgött! Én is bőgök, ha rád nézek. Te még sose voltál rossz passzban? Drága volt a szőnyeg! Ő meg beleszeretett. Még mindig jobb, mintha a lányába szeretett volna bele. És nem azért bőgött, mert drága volt a szőnyeg. Mi az, hogy nem történt semmi? Hiszen levágta a gipszet. Meg karatékolt lassítva. Meg táncolt gyorsítva. Meg majdnem énekelt. Mondjunk énekelni a gyereknek sem kellett volna, mert borzalmas volt. Hát nem érted, hogy mindenkinek tetszett? Nem, nem az ének és nem azért mentek törökbe! (Hogy a rosseb esne abba a csökött agyadba! Ecsém!) Nem, nem mondtam semmit. Csak elméláztam, mert annyira, de annyira…
Paul Mescal miatt akartam megnézni, egy sorozatban láttam és tetszett az alakítása. Csak a "nyaralás " szóra fókuszáltam, nem gondoltam hogy ennyire mélyen szántó filmre ülök be....
Nekem nehéz volt nézni, és együtt tudtam érezni a kislánnyal is és az apával is. Időnként a kicsi generációs különbség miatt elmosódnak a klasszikus szülő-gyerek szerepek. Szerintem pl. amikor a kislány pakolászik a szobában a film vége felé, nekem ott a kislány korai érettsége ábrázolódik. Illetve azért is néztem be ide, hogy ki mit gondol a filmről, mert nekem az apa küzdelme jött át, és mindezt megpróbálta úgy intézni, hogy a lánya ezt ne vegye észre és hogy Sophie nyaralása felhőtlen lehessen.
Spoiler lenne, ha megírnám hogyan alakult Sophie kapcsolata az apukájával, de azon túl, amit eddig látott belőle, egészen más megvilágítást kapna a történet, ami sokkal mélyebb érzelmeket vált ki.
Éppen ezért gyönyörű ez a film, minden pillanata pontos, minden mondat a helyén van. Ennél finomabban nem is lehetett volna ábrázolni az eseményt.
Ami a port kritikusát illeti, hát, mintha egy általános iskolás írta volna az erkölcstan beadandóját. Ennyi sületlenséget összehordani, az írást (ami a prekoncepciójára felfűzött baromságok sorozata) ostoba kiemelésekkel nyomatékosítani, elgondolkoztam, hogy ki lehet ennyire érzéketlen?! De, ha már ilyen és kritikus is hozzá, akkor miért keveredett be erre a filmre, biztos van olyan műfaj, ami jobban illik a személyiségéhez, nem ezen értetklenkedett volna 102 percig.
Abszolút egyetértek, a kritikus tanonc sajnos nagyon nem értette a filmet. Nincs azzal gond ha valaki nem ért egy filmet, csak akkor, ha egy filmes portálon ír róla kritikát. Ezzel így az úriember abszolút közénk, kommentelők közé süllyesztette magát. ;)
Egyébként nagyon szép, és mély filmről van szó. Teljes odafigyelést igényel, sokszor nagyon apró részletek bírnak komoly jelentőséggel. Nem konkrétan készen adja az információkat, inkább hangulatokat kelt, sejtéseket ébreszt. Azt hiszem többek között ez különbözteti meg a kommerszet a művészitől. Figyelmesen érdemes megnézni.
Az értesítések jelenleg le vannak tiltva! Amennyiben szeretnél cikkajánlókat kapni, kérlek, hogy a böngésző Beállítások / Értesítések menüpontja alatt állítsd be az értesítések engedélyezését!
Hozzászólások