Sokat dob egy kezdő színész karrierjén, ha a szülei világsztárok jól csengő névvel, de mi van, ha valaki nem él ezzel a segítséggel, mert saját erőből akar érvényesülni - vagy valamilyen más ok vezérli?
Chaplin maga égette el egy 1926-os némafilmje összes tekercsét, Ben Afflecknek sosem láthatjuk már a saját Batman-verzióját, és a mexikóinak maszkírozott Robert Downey Jr. sportvígjátéka is örökre dobozban marad.
A 8 mm lehetett volna még sötétebb, ha David Fincher rendezi meg, de thrillerként még így is elég izgalmas.
Persze az alapművön kívül! De miután azt már rongyosra nézted, ajánlunk párat a sokadik újranézés után, amelyek hasonlóan viccesek és romantikusak egyszerre.
Csak a mozinak intene búcsút, mert miután ledarálta a Breaking Badet, rájött, hogy a tévében még el tudná képzelni magát.
Egy olyan kormányszervnél, ahol a áttelepítik egy távoli helyre a társadalmilag kevésbé hasznosakat, de tudjuk jól, ez mit jelent.
Hatalmasat megy a mozikban Martin Scorsese Megfojtott virágok című történelmi drámája, ami az oszázs indiánok kegyetlen tragédiáját dolgozza fel. Ennek kapcsán összeszedtünk még kilenc olyan kiváló filmet, amelyben az amerikai őslakosok állnak a középpontban.
És ami még nagyobb pofátlanság: alkotásaik sok esetben még jobbak is, mint a tévés rendezők munkái. Mutatjuk a legjobb szériákat, amiket olyan direktorok jegyeznek, akik eredetileg filmrendezőként tevékenykednek.
És akkor még meg meg sem említettük Bruce Willist és a Hellt vagy George Clooneyt és a „No Martini? No Party!”-t!
Olyan karaktert alakítottak, akiben ott volt a jó is és a rossz is, hogy aztán a történettől függően az egyik vagy a másik felül kerekedjen.
Jerry Bruckheimernek köszönhetjük A Karib-tenger kalózait, a Top Gunt, a Bad Boyst, és Michael Bayt is. Toplistáztuk a filmjeit.
Vannak olyan filmek, amelyek annyira rosszak, hogy még az előállítási költségüket sem hozzák vissza, de van, hogy csak egyszerűen nem találják el a korszellemet, vagy valami más miatt nem találnak be a közönségnél. Mindkét verzióra mutatunk példát, hiszen a filmtörténelem tele van gigantikus bukásokkal.
A technika már az 1920-as években lehetővé tette, hogy egy színész kettős szerepben tűnjön fel (lásd Fritz Lang Metropolisát), az azóta eltelt évtizedekben pedig az ikreket, doppelgängereket és egyéb hasonmásokat felvonultató filmek olyan népszerűek lettek, hogy rendre a legnagyobb sztárok formálják meg őket, Nicolas Cage-től kezdve Christian Bale-en át Tilda Swintonig.