A Föld energiaellátása nem okoz gondot, amióta egy nemzetközi vállalat a Holdon kitermelt hélium3-al képes kielégíteni bolygónk energiaigényének több mint két harmadát. A holdfelszínt mezőgazdasági munkagépekhez hasonló héliumkombájnok róják, a "betakarítás" szinte automatizált, a bázison csupán az egy személyes legénység, Sam, és az ő munkáját segítő, testi-lelki épségét vigyázó robot felügyeli a termelési folyamatot.
Eli, a vámpírlány (aki tulajdonképpen nem is teljesen biztos, hogy lány), közvetlenül azután, hogy agyonmart egy embert,
José Saramago portugál író vonzódik az extrém gondolatkísérletekhez. Kőtutaj című könyvében például leszakad a kontinensről
Salma Zidane, a középkorú palesztin özvegyasszony a Ciszjordániát és Izraelt elválasztó határvonal mellett művelgeti citromligetét,
A kislány halálát ritka agybetegség okozza, az idősödő férfit meggyilkolják alagsori lakásában. A kapocs a két eset között eleinte nem más, mint a kegyetlen, látszólag értelmetlen halál. Az okokat egyik esetben a kislány édesapja (Björn Hlynur Haraldsson), a másikban Erlendur felügyelő (Ingvar E. Sigurdsson) keresi, az apát a személyes veszteség, a kívülálló nyomozót a kötelességtudat hajtja.
Amíg a transz-szibériai expressz Pekingből Moszkvába ér, a film alkotói felsorakoztatnak szinte minden olyan klisét, amelyről
1967-ben a californiai Cubberley High Schoolban egy Ron Jones nevű tanár alternatív módszerrel próbálta átadni diákjainak
A DOGMA 95 mozgalom rendszabályai látszólag korlátozzák a művészi szabadságot. Az alapító manifesztumhoz mellékelt Tisztasági
Két házaspár, egy összeszokott négyes ül a vacsoraasztalnál. Éppen Lars egyik munkatársáról beszélgetnek, aki elhagyta a
A Ratcliffe család Yorkshire-ben tengeti egyhangú életét. A családfő irodalmat tanít és szabadidejében Leninért rajong, a nagyobbik lány furcsa képeket festve és fiúkkal henteregve fejezi ki kamaszos lázadó-kedvét, a kisebbik, az örök stréber, apjának kommunista eszméit szajkózza, a szociopata nagybácsi órákat tölt a megfelelő nyakkendő kiválasztásával, az asszony pedig vérbeli háztartásbeliként kiszolgálja a többieket, és néha szomorkodva állapítja meg, hogy semmibe veszi a családja. Frank, az apa, azonban egy nap örömhírrel állít haza: megpályázott és megkapott egy tanári állást az NDK-ban. Kalandra fel!
Miért éri meg kirabolni egy páncéltermet, amelyben pénzt nem, csupán bérelt, ismeretlen tartalmú rekeszeket találhatunk? Állítólag azért, mert a tulajdonosok úgysem fognak listát írni, mi minden tűnt el a rablás során.
Nejat, a török származású germanisztika-professzor Selim Özdogan "A kovács lánya" című regényét viszi ajándékba Hamburgban
Élá völgye az a bibliai helyszín, amelyhez Dávid és Góliát harca kötődik, itt győzte le a júdeai ifjú parittyájával a hatalmas
Az ókori egyiptomiak hite szerint állítólag két kérdésre adott válaszuk alapján ítéltetnek meg a holtak a túlvilág kapujában: találtak-e örömöt az életükben, illetve szereztek-e örömöt másoknak? Több kérdés nincs, minden egyéb evilági siker vagy sikertelenség lényegtelen.
Az "Egy bébiszitter naplója" című film tanúsága szerint az Egyesült Államok-beli felsőbb "kaszt" körében egyre elterjedtebb egy különös családmodell: együtt él apa, anya, gyerekek, és egy kívülálló, a dadus. A jelenség nem példa nélküli a világtörténelemben, az antropológiában mégsincsenek hagyományai az ilyesfajta lakóközösségek tanulmányozásának, hiszen mire a "civilizált" világ kutatói az egzotikus kultúrák vizsgálatát megelégelve saját környezetükre fókuszálhattak volna, a dadustartás kiment a divatból.
Tíz év után újra filmet rendezett Jirí Menzel. Az egykori alkotótárs, a máig egyik legnépszerűbb cseh író, Bohumil Hrabal azonos című regényét a lehetőségekhez képest maximális szerkezet- és szöveghűséggel vitte mozivászonra.
Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú kismalac túr, még azon is túl, Meseország királyi palotájának egy titkos toronyszobájában a varázsló és segédei azon fáradoztak, hogy a mesék újra és újra rendben folyjanak, a jók elnyerjék méltó jutalmukat, a gonoszak megérdemelt büntetésüket.
Lucio Fulciról írta egy elemző, hogy a rendező horrorfilmjeiben a poklot ábrázolja, úgy, ahogy azt az ateisták elképzelik.
A Bonnie-k és Clyde-ok eleve bukásra vannak ítélve. Emil és Hédi esetében azonban más a helyzet: a tökéletlen világ nem jelenthet komoly veszélyt arra nézve, akinek a nyakában már amúgy is ott liheg a halál.
Az apa, Renato (Kim Rossi Stuart), a fia, Tomasso (Alessandro Morace) és a lány,a Viola a film elején rokonlátogatásra utazik.