Régi előítélet, hogy a kisvárosokban alapvetően furcsa szokásokkal megáldott/megvert, enyhén flúgos emberek élnek, akik egyszerűek,
Néhány éve a francia Van barátod? című moziban láthattuk, hogy milyen is, ha egy felnőtt férfi barátok nélkül marad, viszont hirtelen szüksége lenne egyre. Bár a Spancserek nem az említett mozi remake-je, a kiindulópont erőteljesen hasonló, csakhogy a visszafogottabb francia humor helyett itt jóval egyszerűbb eszközökkel próbálják megdolgozni rekeszizmainkat. Nem sok sikerrel.
Ha valaki netán figyelemmel kíséri a magyarországi amerikai futball csapatok divízió I. és II. osztályú mérkőzéseit, tudhatja, hogy a cheerleaderség már nálunk sem teljesen ismeretlen fogalom. Attól azért mondjuk még mindig messze állunk, hogy a gimnáziumok tornatermét minden délután szexi pom-pom lányok árasszák el, és a suli legmenőbb csajai falatnyi egyenszoknyácskákban rohangáljanak egyik óráról a másikra, de Feld Regina alias Labancz Lilla és csapata most megmutatja, hogy milyen lenne, ha mégis.
A Halálos iramban-széria a harmadik résszel szinte teljesen leírta magát, Vin Diesel karrierje lassacskán megindult a lejtőn, és minden jel azt mutatta, hogy az emberek a B-kategóriás akciófilmeket inkább a tévében vagy DVD-n nézik moziba beülés helyett. Ehhez képest jött a Halálos iram, és az első hétvégéjén (ráadásul tavasszal) hetvenkétmillió dollárt keresett az amerikai mozikasszáknál.
A DreamWorks rajzfilmrészlegének sikerei lassacskán a Pixaréhoz mérhetőek, bár vélhetően nekik soha nem lesz annyi Oscar-díjuk, mint a konkurenciának. Jeffrey Katzenbergéknek eszük ágában sincs megríkatni vagy különösebben elgondolkodtatni nézőiket, ők egyszerűen csak nevettetni akarnak. A pénzügyi eredmények eddig őket igazolják.
Jelentkezzen az, aki még ennyi év után is képes a gatyájába csinálni egy hosszú fekete hajú, hálóinget viselő kísértetcsajtól!
Bár az idegen bolygók szülöttei legtöbbször minimum a bolygónk elfoglalását, de inkább elpusztítását tűzik ki céljukul, azért
Luc Besson felfedezte, hogy komoly hiány mutatkozik mostanában a mozikban kaszkadőrökkel dolgozó, klasszikus lövöldözésekre és autós üldözésekre építő akciófilmekből, ahol az izgalomról nem a csúcstechnika és a speciális effektusok gondoskodnak, hanem egy vérbeli színész, akinek az ötvenhetedik életévét kellett betöltenie ahhoz, hogy életében először akcióhőst játszhasson.
Az ördög Pradát visel rendezője, David Frankel látszólag sablonos eszközökkel (kutya, gyerek...) mesél látszólag elcsépelt dolgokról (a család fontossága, felelősségvállalás...), és bár joggal feltételezhetjük, hogy a végeredmény nem lesz más, mint szirupos giccs, de bárcsak minden giccs ilyen szép és elgondolkodtató lenne.
Mivel hazánkban Largo Winch nem tartozik a közismert karakterek közé, így nem árt tisztázni, hogy Asterix és Lucky Luke mellett
A slasher horrorok sorozatgyilkosai abból a szempontból rendkívül megbízhatóak, hogy mindig visszatérnek. Ha a folytatás
Kutyával és gyerekkel minden eladható! Filmünkben mindkettőből akad jócskán, és ennyi kölyök és eb irányítása mellett nincs mit csodálkozni azon, hogy a film történetére vagy néhány működőképes poénra már nem maradt energia a rendező részéről. Egy családi mozi a Disney stúdió stílusában, ezúttal a Nickelodeontól.
Általában minden évnek megvan a maga színészfilmje. Ezt általában az olyan alkotásokra szokás mondani, ahol a rendező nem spilázza túl a dolgokat, egyszerűen csak fog egy relatíve egyszerű sztorit, és rábízza magát a lehetőleg gondosan kiválogatott színészgárdájára, akik a tehetségük legjavát nyújtva mágikus filmélménnyel ajándékozzák meg a nézőt.
Az első jelek baljósak voltak. Angelina Jolie az előzetesben magából kikelve üvöltötte, hogy "Hol van a fiam?", ráadásul
Ha David Fincher azért vállalta el a Benjamin Button különös élete megrendezését, hogy kitörjön a sötét thrillerek skatulyájából, akkor mindenképp elérte a célját. Ezt a fajta emelkedett szentimentalizmust korábban olyan hollywoodi nagykutyák mozijaiban figyelhettük meg, mint Steven Spielberg, Robert Zemeckis vagy Ron Howard, de ha Fincher marad az ösvényen, akkor két-három évente az ő nevével is találkozhatunk majd az Oscar-jelöltek listáján. A kérdés csupán az: jó ez nekünk?
Talán még nem is találkozhattunk olyan jelenséggel, hogy egy mozifilm csupán egy DVD-megjelenés promócióját szolgálná, de
A gengszterfilmek alap sablonjai közé tartozik a felemelkedés és a bukás bemutatása, de persze néhányan el is szoktak térni
Talán nem túl szerencsés a világgazdasági válság idején pozitív hősnek megtenni egy olyan bankárt, aki gondolkodás nélkül mindenkinek ad hitelt, de feltétlenül filmünk mentségére szól, hogy a forgatókönyvet még a fenti események beindulása előtt írták. A film célja: lehúzni még egy bőrt a Hanta boy alaphelyzetéből.
A hongkongi Pang-testvérek újabban a könnyebb utat választva rákaptak saját korai filmjeik folytatásaira, valamint az amerikai remake jogok eladására, de néha a helyzet odáig fajul, hogy saját maguk remake-elik egykori műveiket. A Veszélyes Bangkok eredetijét még 1999-ben forgatták, és most a főszereplő amerikaivá változtatásával értékesítik a nemzetközi piacon.
A Gyűrűk Ura-trilógia sikere óta költséghatékonysági okokból divatba jött, hogy egyszerre két részt forgatnak le, majd pár hónap különbséggel küldik őket mozikba. Az Ausztrália esetében szó sem volt erről, mégis olyan érzésünk támad, mintha egyszerre szabadítanák ránk az első és a második részt.