Egészen különleges fajta, a középszerűséget mindennél előbbre tartó tehetség kell ahhoz, hogy Hitchcock életéből, ilyen szereplőgárdával,
Félek. Érzem, ahogy lopózik felfelé a gerincemen az érzés, lassan, mint egy rokkant madárpók, hogy ez az új Alkonyat-film
A Mr. Popper pingvinjei gyerekfilm. Nem mesefilm, a kettő között van egy kis különbség. Méghozzá olyan gyerekfilm, amire *mindenképpen* gyerektársasággal menjünk – ha nincs sajátunk, kérjük kölcsönbe az unokaöccseinket/hugainkat – ugyanis ez a film a felnőtteket csak egy bizonyos pontig képes szórakoztatni, bár addig meglepően hatásosan; azon túl lélektelen kiszámítottságának köszönhetően romba dől.
Hogy egy csapat hajléktalan képes-e újat mondani a középkori magyarságról a jelen eszközeivel, vagy akár a mai magyarságról egy évszázadokkal ezelőtt lejátszódott történelmi konfliktus felidézésével? A Veszprémi Színház társulata a kérdésre "igen"-nel próbál megfelelni a Janus című színdarab tévéfilm-adaptációjában. (Ettől függetlenül mozipremier!)