Film és sorozat Moziműsor Színész és alkotó Színdarab Színházműsor Koncert Fesztivál Kiállítások Egyéb események Helyszínek Cikkek

Téma: Ryan közlegény megmentése

Spoiler
10/10
zszoltan 2007 okt. 07. - 20:03:27 10/10
(69/389)
Bár a hsz-odat nem tudom a maga teljességében értékelni, mert például a komolyzenében nem vagyok ennyire jártas. De azt mindenképpen köszönöm, hogy segítettél rájönnöm a legalapvetõbb problémámra a fiúk véleményével kapcsolatban.
Ha egy film (márpedig a háborús drámák általában) a nézõre az érzelmein keresztül próbál hatni, és az bármely okból nem sikerül neki, akkor az adott nézõ azt a filmet nem találja jónak. Sõt, kifejezetten irritálja, hogy megpróbálták holmi maszlaggal megetetni. Velem is számtalanszor történt már ilyen.

Úgyhogy végsõsoron talán nem volt felesleges leírnom a legutóbbi két hsz-omat, de a címzettek semmiképpen ne vegyék személyük elleni támadásnak. Ha nem tetszett, hát nem tetszett. De én mindenesetre sajnálom, ha e remekmû második része nem tudott nekik semmit nyújtani.
Válasz
10/10
zszoltan 2007 okt. 07. - 19:31:25 10/10 Előzmény Redfield
(68/389)
Hé! Az, hogy egy napra kihúzom a lábam itthonról, még nem jelenti azt, hogy szét kell kapni a Ryan-t!

Bár lehet, hogy ez D.Sz. megjegyzése volt anno, de a tiedbõl is ez cseng ki most: a partraszállás volt az, ami háborús drámát ígért, és aztán nem lett belõle semmi. (Pár hsz-sal a hsz-od után említi is D.Sz., hogy "komoly drámának hazudja magát".)
Hát nekem meg a háborús jelzõhöz a dráma szó akkor csatlakozott, amikor a lövészárkokig eljutottak. Addig csak jó kis háborús eksön volt, nem több. Ha nektek ez volt az ígéret a háborús drámára, akkor szerintem félreértettétek az alkotók szándékát a partraszállásos résszel kapcsolatban. Abban nekem nem ígértek semmi mélyet. Az csak utána jött, mondjuk a naceszvágó (vagy mi) magasságában.

"Spielberg drámai szinten úgy-ahogy sejteti, hogy ez most egy kegyetlen háború akar lenni". Szvsz Spielberg nem ezt akarta bemutatni ezzel a filmmel. És nem tartom helyes elvárásnak egy háborús drámával szemben, hogy neki feltétlenül a háború miatt tönkrement életeket kell bemutatnia. És a Ryan... (bár érinti ezt a témát is, de elsõsorban) nem is errõl szól, szerintem.

" több megható résszel, ahelyett, hogy rendezõi profizmusával legalább EZT a témát reálisabban kezelte volna" Melyik témát? Nem voltak elég reálisak a bemutatott "családbarát háborús (kaland) film"-es jelenetek? Én teljesen reálisnak találtam õket.

"maga a nézõ biztonságban tudja magát. Ezért neveztem kalandfilmnek" Köszönjük, hogy elmondtad, miért nevezted kalandfilmnek. De szerintem például 'A szakasz'-szal ellentétben ennek a filmnek nem az volt a célja, hogy olyan mértékû beleélést biztosítson a borzalmakba, hogy az embernek elmenjen a kedve Vietnámba önkéntesenek jelentkezni. A Ryan... távolságtartást és józan mérlegelési lehetõséget kívánt biztosítani az általa felvetett témákban. Ilyennek akarták, és jól készítették el, mert ilyen lett (szerinted is). De ettõl még nem kalandfilm, mert nem a fordulatos cselekmény szórakoztatóértékén van a hangsúly. (És megint sikeresen elcsúszkáltatok a mûfajok között: háborús dráma.)
Válasz
10/10
zszoltan 2007 okt. 07. - 17:27:26 10/10
(67/389)
Igen épületes vitát láthattunk, érvekkel és... na jó, ellenérvet nem találtam egyet sem.
De akkor teszek fel picit nehezebb kérdést. Az alábbiak közül szerinted melyik nem háborús dráma, és ha pár szóban vázolnád, miért (amit nem láttam, azt nyilván nem kérdezem):
Köszöntjük Szarajevóban!
Ryan közlegény megmentése
Született július 4-én
A szarvasvadász
Jó reggelt, Vietnam! (na jó, ezt vígjátéknak írták, de IMDB: Comedy / Drama / War és valóban az)
A szakasz

Mert szerintem ezek mindegyike HÁBORÚS DRÁMA (a megnevezés ugye mindkét kategóriát magában foglalja), csak más-más szemszögbõl közelíti meg a témát.
Válasz
efes 2007 okt. 07. - 16:26:29
(66/389)
spielberg utoljára tán a párbajban tudott megálljt parancsolni "rendezõi eszközeinek". attól kezdve (na jó, a cápa se...:) tudni róla, hogy hajlamos a szentimentalizmusra, a pátoszra. ezel együtt mindig képes lennmaradni az "ember szintjén, nem száll el, nem válik a túlzásba vitt szentimentalizmus és pátosz öncélúvá. ez tán legnagyobb erénye.

mondjuk, pátosszal vádolni egy alapvetõen a hõsiességrõl szóló mûalkotást kb olyan, mint számonkérni ugyanezt pl. a zenében, de hasonló témában beethovenen, csajkovszkijon vagy wagneren. nem kizárva persze, hogy lehet más hangnemben, más stílusban is, mondjuk naturalisztikusan is ábrázolni, pl. ivo jima, vagy a szakasz. vagy zenében bartók, steve reich...
azonban a hõsiesség maga patetikus. ha ezt megpróbáljuk máshogyan nézni, már többet, nagyobbat vizsgálunk. tehát maga a háború hülyeség, így a nagy hülyeségben a hõsök nem lehetnek hõsök többé. a realizmusban nincsenek hõsök, csak átlagos emberek. hõsök csak abból a szemszögbõl látszanak hõsnek, ha azonosulni tudunk azzal a céllal, amiért a hõsök küzdenek. ha nem tudunk azonosulni, hanem éppen ellenkezünk azokkal a célokkal, akkor a hõsök gonosztevõkké válnak. ha pedig annyira elemelkedünk az egész hõs-gonosztevõ problematikától, hogy egyikkel sem érzünk lelki, érzelmi vagy akár szellemi közösséget, akkor azok, horribile dictu, könnyen akár szánalmas idiótáknak is tûnhetnek.
Válasz
norton15 2007 okt. 07. - 15:38:58
(65/389)
Nem vitatom, hogy az egyik legjobb, de túl sok benne a pátosz.
Válasz
Zolkó 2007 okt. 07. - 12:04:26
(64/389)
Nem is értem mi a problémátok ezzel a filmmel. Ez nem dokumentumfilm, hanem tömegeknek készült. Brodyval értek egyet, teljesen jó film, illetve nem jó, kitûnõ. Nagyon hatásosan ábrázolt, megrázó és letaglózó. Hogy részletekbe belekapaszkodva hibák vannak benne? Na és aztán, melyikben nincsenek? A filmnek a rám tett hatása a lényeg, és az bõven megvolt. Úgy látom, hogy Spielberget divat lett szidni, mert nem egyszerûen naturalisztikusan ábrázol, hanem keveri a látvánnyal, a hatással és a pátosszal. Szerintem nagyon jó arányban keveri, talán a pátoszból tesz egy picit többet a kelleténél, de tényleg csak egy annyira picit, hogy abba sem érdemes nagyon belekötni. A Ryan a legjobb háborús filmek egyike.
Válasz
norton15 2007 okt. 07. - 12:00:52
(63/389)
Engem igazából az zavart, hogy tíz-egynéhány amerikai feltart kb. 60 németet, akik Tigris tankkal, és mozsárral jönnek. Ez lehetetlen. Meg a tizedes gyávasága. Amúgy nem rossz film.

A tankkal kapcsolatban én se értettem, hogy tépték föl a torony ajtaját.
Válasz
moriarty 2007 okt. 07. - 11:19:59 Előzmény perry
(62/389)
Végigolvasva a hozzászólásokat reagánék 1-2 dologra.
Azt már valaki említette, hogy a partraszálló hajók miért nem futottak ki a partra.
Egyrészt ugye a merülésük miatt, másrészt az "Atlanti fal" erõdítései miatt, amik nemcsak a bunkerekbõl, hanem mindenféle akadályokból is álltak, amik pont a part megközelítését voltak hivatva megakadályozni.
Miért nem bombázták elõtte a partot?
De bombázták, sõt a hadihajók folyamatosan lõtték a hajóágyúkkal, de teljesen "kitakarítani" nem lehet akkor sem.

Én kiváncsi voltam a filmre eléggé, mert sok jót olvastam róla, megnézve viszont vegyes érzelmek voltak bennem.
Annak örültem, hogy ez a film nem volt annyira erõszakosan "amerika nyeri a háborút" stílusú, és próbálta megmutatni, hogy õk sem voltak szentek.
Azis látszott, hogy inkább a látványra mentek, hogy a tömegeknek mutassanak valamit egy háború valódiságából.
De ugye vannak olyanok is akik nem vehetõk a tömegek kategóriába.
Hogy mind röhögtek volna a háborút megjárt katonák?
Pl a Tigris közelharcban való elintézésén...
Miért nem használta a védõggéppuskáit a harckocsi mikor lerobbantották a láncát.
Hogy tudtak belõni géppisztollyal a vezetõ oldali kitekintõn amit páncélüveg véd. Hogy tudták felnyitni a belülrõl zárt, (egyébként röhejes hordótetõ vékonyra ábrázolt) parancsnoki kupola nyílást?
Az ilyen és ehhez hasonló dolgokat nem értettem a filmben, pedig látszott, hogy igyekeztek a korhûségre és a részletekre is figyelni.
De a tömegeknek az ilyesmi nem fontos :)
Mindezek ellenére én azért a látvány és a realisztikusságra törekvés miatt az egyik legjobb háborús filmnek tartom, ha nem veszem figyelembe a keretsztorit.
Sztorival együtt is jó, csak azmár más kategória.
Válasz
perry 2007 okt. 07. - 07:56:51
(61/389)
Na, most nem tudom ki élt át itt háborút?
Mert ha igen, akkor bizonyára hitelesen tudja alá támasztani milyen is az?
Hipotéziseket gyártani lehet , vagy olvasni dokumentum irodalmat, esetleg látni a korban készült híradó vagy dok. filmeket.
Nálam az a "mûalkotás" mércéje hat -e rám, vagy
képes-e magával sodorni?
Az is igaz , hogy az amerikai nép mítosz teremtõ és idolokat választó világát nehezen fogadja el az európai "szem".
A fim nem több, nem kevesebb mint a katonák elõtti tisztelgés, az amerikai katonák elõtt.
Magas mûvészet? Talán igen , talán nem.
Egy biztos, ez Spielberg véleménye.
Válasz
7/10
Redfield 2007 okt. 06. - 13:47:33 7/10
(60/389)
Ha igazi értelmetlenséget akarsz, nézd meg a: Dicsõség ösvényeit. :)

De értem, mire akarsz kilyukadni, csak ebben lehetetett volna sokkal erõsebb is ez a kérdés.
Válasz
7/10
Redfield 2007 okt. 06. - 13:28:58 7/10
(59/389)
Már régen láttam, és nem ok nélkül. :)
De amit fel tudok idézni, az a temetõs rész például az öreg Damon-al. Azt ennél jobban már nem is lehetett volna arra irányozni, hogy fogyjanak a zsebkendõk. De komolyan: mindent maximálisan úgy csináltak, hogy csöpögõs szar legyen. A többi helyen meg a sok akciónál a látványra ment ki az egész, próbáltak feszült, izgalmas hangulatot teremteni, na de kérem szépen... csak annyira volt feszült az egész film, (leszámítva egy korábban említett részt) hogy maga a nézõ biztonságban tudja magát. Ezért neveztem kalandfilmnek. Egy jó háborús film nem csak meghat, de igazán negatív érzelmeket is kivált belõled, szinte már oda helyez a frontra. Ennek ez nem sikerült, és csak olcsó takarózás az, hogy nem is volt célja.

Bevallom gyerekként nekem is nagyon tetszett a film, ez a nagyközönségnek készült. De aztán megnéztem más háborús filmeket, amik valóban háborús filmek lettek.
Válasz
7/10
Redfield 2007 okt. 06. - 13:03:30 7/10
(58/389)
Valószínûleg a többségnek, aki nem volt a háborúban tetszhetett, azok, akik meg megjárták bizonyára nem tudták eldönteni, hogy röhögjenek, vagy sírjanak. Spielberg egy nagyszerû filmet csinált, ez nem is kétséges. :) De háborús témában vagyunk, és itt eléggé hülyeség, hogy minden halálnál szóljon a hatásos zene, és az érzelmek repkedjenek, és a nézõbõl csorogjanak a könnyek, amellett, hogy egy izgalmasnak számító filmet látott. Hát persze, izgalmas volt, talán nem is éreznénk annyira a veszteséget, meg a fájdalmat (mi másképp), ha nem csinált volna egy ténylegesen ütõs részt bele, aztán vett volna vissza családi szintre. Mert hogy ez történt. Csinált egy 80-85 %-ában családbarát háborús (kaland) filmet, több megható résszel, ahelyett, hogy rendezõi profizmusával legalább EZT a témát reálisabban kezelte volna. Nem az volt a baj, hogy nem fröcsögtek végig a belek meg nem repültek a fejek mindenfelé. De még talán az is megmentette volna.

D.Sz. ajánlásai mellett még nem árt látni az: Apokalipszis most!-ot, vagy pl a: Szakasz-t sem. Nem azért, mert azok nem érzelegnek ennyit a csatamezõn... de azért is.
Válasz
norton15 2007 okt. 06. - 12:45:14
(57/389)
Igaz, de két golyóval a testében is harcolt egy kis ideig. Meg aztán tuti hogy magyar.:DDD
Válasz
norton15 2007 okt. 06. - 09:25:30
(56/389)
Nekem valahogy pont nem a partraszállás tetszett. Ha jobb vágás, az õrületet jobban bemutatná, ami akkor volt ott az Omaha beachen (ha jó emlékszek), akkor megemeltem volna a kalapomat.
Válasz
7/10
Redfield 2007 okt. 06. - 08:03:25 7/10
(55/389)
Giccses. Lehetne nagyon jó is... de giccses. Lássuk be, ha még nem is számítjuk a temetõs siránkozást: Spielberg drámai szinten úgy-ahogy sejteti, hogy ez most egy kegyetlen háború akar lenni, de ennek ellenére csinált egy kalandfilmet. A partraszállás volt az egyetlen igazán jó, kiemelkedõ része a filmnek, és személy szerint sajnálom, hogy nem érhet fel a nagy háborús remekekhez, csak mert Hollywood jobban ki akarja hangsúlyozni a szépséget, mint a szörnyûséget, még a csatamezõn is.
Válasz
norton15 2007 okt. 06. - 07:59:44
(54/389)
Nevetséges a Tv2... Ryan lesz majd vasárnap, csaknem éjfélkor egy 3 órás film.
Válasz
norton15 2007 okt. 05. - 20:40:01
(53/389)
Remek film, sajnos tele pátosszal, amerikai hõsiességgel, zászlóval és az elpusztíthatatlan magyar Horvath õrmesterrel. Kár, hogy Edward Norton nem válallta a Ryant, pedog akkor még jobb lett volna...:(
Válasz
Zolkó 2007 ápr. 06. - 21:00:25
(52/389)
Ne búsulj. Erre még a forgatókönyv is megkapta volna az Oscart:)
Válasz
10/10
zszoltan 2007 ápr. 06. - 19:52:21 10/10
(51/389)
Ha nem, hát nem! Csak azt tudnám, hogy hogyan lehet többet bemásolni a szerkesztõablakba, mint amennyi belefér. És utána még szerkesztettem is!
Válasz
10/10
zszoltan 2007 ápr. 06. - 19:49:08 10/10
(50/389)
"már ebbõl kiindulva is" Hát ez az! Rossz a kiindulási pont. Ezért is Ryan a hibás...
Mindig is éreztem, hogy ez a befejezés nem elég jó. Akkor leírnék egy másikat. Bár ez kicsit pozitívabb végkicsengésû, de talán jobban rámutat a lényegre. (Hátha nem veszik a fejemet érte.)

SPOILER! (AKI MÉG NEM LÁTTA, NE OLVASSA EL)

Amikor másodjára néztem meg a filmet, feltûnt, hogy Ryan az elején sántikál. De vajon miben? :) Bocsánat.
Ez a Ryan valahogy nem illik bele a képbe. Ryan sántít! Mint a protoss dragoon a StarCraft Ambush-mozijában. És nézem Ryan-t, ahogy vonszolja magát, a fülemben meg ott dübörög a sarge hangja: Kill 'im!
So be it...

A német katonák már a híd felé közelednek. Bár páncélos közeledésének semmi jele, a puszta létszámfölényük is reménytelenné teszi akármelyik hídfõ megtartását. Nincs más hátra, fel kell robbantani. Szerencsére - mint tudjuk - már jóelõre aláaknázták. És mindent pontosan egyeztettek Ryan-nel. De hol késik Ryan?
Miller százados tudta jól, hogy a németek nem hülyék. Eleve azért próbálta meg a hídfõt tartani ellenük, hogy azt hihessék, mindegyikõjüket megölhetik. "De nem tudtak Ryan létezésérõl! Hol a pokolban van Ryan?! Ostobaság volt arra a zöldfülûre bízni, hogy ha a helyzet súlyosra fordul, röpítse levegõbe a hidat! Valahol kushad a fedezéke mögött, és nem látta, hogy már többször intettem a végszót! Blast it!"
- Menjen át maga, uram! Mi addig feltartjuk a nácikat, míg eléri a túloldalt. Aztán meg már úgyis mindegy... - szól a pár megmaradt amerikai katona egyike a hevenyészett fedezéke mögül.
Miller megindul a hídon át, de nagyon mélyre kell hajolnia a rá vadászó német golyók elõl, hogy végig a híd korlátjának fedezékében maradhasson, lassan halad. Most már õk is tudják, amit eddig csak sejtettek: ha az amerikai tiszt átér, a híd repül, és õk nem tudják elfoglalni. Hát kétségbeesetten lövik a korlátot, hátha valamelyik golyó eltalálja az amcsit.
Nem úgy tapasztalt társuk, akit már láttunk korábban a géppuskával kaszálni. Õ már eleve egy romház elsõ emeltére próbált felkapaszkodni puskájával. És most egy pillanatra tiszta rálátást nyert a hídra, éppen idõben. "Már a híd felén túl is jutott a kis sumák!" Bumm! És az amerikai százados lába alól kiszalad a talaj. Elkerülendõ az amcsi ellentüzet, azonnal visszahúzódik a megmaradt fal mögé, majd ügyesen leugrik, hogy földön csatlakozzon a hídfõ ostromához.
Miller kétségbeesetten próbálja magát talpravergõdni. Egyik kezével a korlátba kapaszkodva feltérdel, miközben a másikkal a pisztolyát kotorja elõ. Menni már nem bír, de talán még ellõheti a detonátort. Ha meg nem sikerül, úgyis mindegy... Erõlködve az ég felé emeli fejét, de félúton megakad. Pislog párat, mintha nem hinne a szemének.
Ryan végre elõmerészkedett, és a híd felé fut robbantani. A százados kiáltani, akar, de csak erõtlen hörgés tör elõ belõle. Intene, de Ryan már nem figyel rá. Egyetlen pillantás a haldokló felettesére elég volt a fiúnak, hogy fejét leszegve elt
Válasz